A szakálladótól a tapétaadóig – négy bizarr adónem a történelemből
2017. augusztus 2. 16:53
Az elmúlt évszázadokban számos különös adót vetettek már ki az egyes államok törvényhozói. Legtöbbször az volt a céljuk, hogy az államkassza bevételeit gyarapítsák, ám olyanra is volt példa, hogy egy adóval egy tévhitet igyekeztek kiirtani vagy éppen a nyugatosítás érdekében így próbálták rávenni az alattvalókat egy régi hagyomány elhagyására.
Korábban
Szakálladó
A szakálladó egyik leghíresebb bevezetése a szakállt viselő VIII. Henrik angol királyhoz (1509-1547) köthető, aki 1535-ben döntött úgy, hogy az arcszőrzetet növesztő férfiak fizetni kötelesek – természetesen az egyén társadalmi rétegétől függően. A szakáll megléte ugyanis társadalmi szimbólumnak számított akkoriban. Az adónem később néhány évre feledésbe merült, ám I. Erzsébet idején a törvényalkotók úgy érezték, mindenképpen fizetnie kell annak (akár nemes, akár jobbágy), aki orcájának két hét elteltével sem mutatja meg a borotvát.
I. (Nagy) Péter (1672–1725) orosz cár 1697–1698-ban küldöttségével inkognitóban európai körutat tett, hogy megvizsgálja a nyugati országok fejlettségének az okait. Ő volt az első orosz uralkodó, aki elhagyta az ország területét. Hollandiában még ácsként is dolgozott hajóüzemekben. Nyugati minták alapján modernizálta a hadsereget, fejlesztette az ipart és az oktatást. A bojárok körében kötelezővé tette az európai ruhaviseletet, és betiltotta a szakállt, amelyre sokan úgy gondoltak, mint egyfajta vallási követelmény. Az úgynevezett szakálladó megfizetése esetén mentesülhettek a rendelkezés alól, ez a tehetősebb kereskedők számára évi 100 rubelt, a kormányzathoz kötődők számára évi 60 rubelt, míg általánosságban évi 30 rubelt jelentett. Aki megfizette az adót, köteles volt egyfajta rézből vagy bronzból készült jelzőt viselnie.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
