A szabadságharc utáni elnyomás késleltette az operává átdolgozott Bánk bán bemutatását

Cimbalommal és verbunkossal fűszerezett opera

Erkel háromfelvonásos operájának Egressy Béni által megírt szövegkönyve tulajdonképpen már az 1861-es bemutató előtt tíz évvel elkészült, de a tragédiához hasonlatosan az operát sem lehetett színpadra állítani a szabadságharc leverését követő elnyomás és a cenzúra miatt. A Bánk bán operaváltozatának elkészítése azonban 1848 előtt is nehézségekbe ütközött.

Erkel Ferenc, akinek az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operája közönségsiker lett, egy újabb drámai töltésű, hazafias lelkületű darabot szeretett volna elkészíteni.

Erkel Ferenc Györgyi Giergl Alajos festményén

Bár a Bánk bán témája miatt ideális alapanyagnak bizonyult, a reformkori értelmiség lenézte az operát, amely a szemükben komolytalan zenei műfajnak tűnt, így a nagyágyúk nem igazán foglalkoztak operaszövegkönyvek írásával.

Erkelnek azonban ott volt Egressy Béni, aki már a Hunyadi László librettójával is bizonyított, és akinek színész fivére, a Bánk bánt nagy sikerrel alakító Egressy Gábor is felhívta figyelmét Katona drámájának nagyszerűségére.

Egressy egyébként nem csak szövegeket írt, hanem zeneszerzéssel is foglalkozott, többek közt ő zenésítette meg elsőként Petőfi Sándor verseit, sőt 1849-ben honvéd főhadnagyként a komáromi erőd bevehetetlen falai között megírta a Klapka-indulót.

A nevéhez fűződik a szabadságharc egyik kedvelt toborzódala, a Kossuth-nóta is. A „magyar nóta atyja” azonban 1851-ben elhalálozott, így nem érhette meg a Bánk bán opera bemutatóját.

Az ősbemutató plakátja

Erkel Ferenc már 1844-ben és 1845-ben megkomponálta az opera első részleteit, amelynek ősbemutatójára a szabadságharc, majd az azt követő elnyomás miatt csak 1861. március 9-én kerülhetett sor a Nemzeti Színházban.

Erkel harmadik operájában a magyar népies műzene nagyobb szerepet kapott, a betétek helyett már egy-egy felvonás gerincét alkotta. Erkel a Bánk bánban bátran alkalmazott olyan, a magyar operákban addig nem használt hangszereket, mint a cimbalom, a viola d’amore vagy az angolkürt.

Erről az újfajta hangszerelésről a Hölgyfutár korabeli számában a következőket olvashatjuk: „De emelkedett költői kifejezés tekintetében legszebb a második felvonás, nevezetesen a Bánk (Eliinger) és Melinda (Hollósy L-né) közti jelenés, melyben a cimbalom és viole d‘amour igen hatásosan vannak alkalmazva…”

A Bánk bán tehát egy igazi magyar opera volt, amelyben az olaszos, franciás zenei elemek verbunkossal ötvöződve megdobogtatták a honfiúi és honleányi szíveket.

„E műre nézve is, hogy jól megítélhessük, többszöri hallás kell. Annyi azonban egyszeribe is bizonyossá válik, hogy e dalműre zeneirodalmunk méltán büszke lehet, akár az alakok magas szabásait, akár a gondolatok bőségét, akár a zene hatásos kidolgozását tekintjük” – írta a Hölgyfutár.

1. Bevezető
2. Cimbalommal és verbunkossal fűszerezett opera

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
• Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
• A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
• Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
• Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
• Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
• Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát