Őrült uralkodók

A rendszerváltoztatás belülről

2019. június 19. 12:58 Kónya Imre

Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte (1989. március 22.)

1989. március 22-én fél órával a meghívás szerinti időpontot megelőzően, a tett színhelyén – az ELTE Jogi Kara Büntetőjogi Tanszékének könyvtárában – négy jogászfórumos, Bártfay Pál, Sándorfi György, Richter Anna és én, izgatottan várjuk a vendégeket. Elsőnek Varga Csaba érkezik a Néppárt részéről, majd Boross Imre a kisgazdáktól, nem sokkal később Vigh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke. Aztán Révész Tamás is lejön a magyar jogtörténeti tanszékről, ő a szocdemek képviselője, és a nagy megkönnyebbülés: megérkezik Szabad György az MDF-től, aki magával hozza tanszéki munkatársát és tanítványát, Gergely Andrást. Nem sokkal később befutnak a ligások, Bruszt László és Vitézy László, rögtön utánuk Magyar Bálint a szabaddemokratáktól. Győztünk, mondom Bártfaynak. Végül alig tízperces késéssel Orbán és Kövér is megérkezik, tehát teljes a csapat.

Szabad György első felszólalásában nagyon óvatos, ami érthető. Egy ellenzéki összefogás szerveződik, miközben az MDF hivatalos álláspontja még mindig az, hogy a szervezet sem nem ellenzéki, sem nem kormánypárti. Végül mégis ő az, aki egyetlen mondatban, tömören megfogalmazza a lényeget, amiről egész idő alatt mindenki beszélt: „A Kerekasztal létrehozói olyan, a népszuverenitás érvényesítésére törekvő független ellenzéki szervezetek, melyek nem osztoznak, és nem is kívánnak osztozni a hatalmi monopólium kiváltságaiban, és nem is kötnek szövetséget erre törekvő szervezetekkel.”

Történelmi szerencse, hogy az MDF elnöksége Szabad Györgyöt küldte az első ülésre. Az ő megfogalmazása tette egyértelművé, hogy 1989. március 22-én a büntetőjogi tanszék könyvtárában nem egy akármilyen Kerekasztal, hanem egy ellenzéki Kerekasztal jött létre. Amikor a szöveget a résztvevők egyhangúlag elfogadták, és a szavazás eredményét kihirdettem, mindenki lelkesedett. Abban a meggyőződésben fejeztük be a tanácskozást, hogy létrejött az Ellenzéki Kerekasztal, bár magát a megnevezést csak a következő ülésen kiadott nyilatkozatban használtuk először.

Március 22-e másik meghatározó személyisége Magyar Bálint volt. Ő pontosan tudta, hogy mit akar elérni, s azt következetesen képviselte. Nem volt nehéz egyetértenem vele, hiszen én is ugyanarra törekedtem. Radikalizmusa, sokszor indulatos ellenzékisége, egész habitusa imponáló volt.

A legrokonszenvesebben a fideszesek viselkedtek. Orbán Viktor maga vetette fel, miként viszonyulnak a többiek ahhoz, hogy a Fidesz ifjúsági szervezetként a MISZOT-nak is tagja, továbbá esetleg költségvetési támogatást is kaphatna. Bár a többiek úgy nyilatkoztak, hogy az nem probléma, Orbán nekem az ülés után azt mondta, ő nem érzi korrektnek a helyzetet, mert ők az egyetlenek, akik a Kerekasztalon kívül máshová is tartoznak. Hozzátette, ezt a problémát meg fogják oldani. Kövér László rögtön az ülés elején nekiment Révész Tamásnak. Hogyan van az, hogy a szocdemek nem az ellenzékkel, hanem az MSZMP-vel ünnepeltek március 15-én. Révész mindenféle kifogásokat hozott fel, ami egy idő után kezdett kínossá válni. Tamás, szóltam közbe, Kövér Laci egyszerűen arra kíváncsi, hogy a szocdemek a jövőben speciális együttműködésre törekszenek-e az MSZMP-vel, vagy tekintsük az egész március 15-i ügyet malőrnek. Tekintsétek malőrnek, válaszolta Révész, s magyarázatát mindenki tudomásul vette.

Az Ellenzéki Kerekasztal március 22-ei létrejöttekor végül is a Független Jogász Fórum által meghívott valamennyi szervezet partnerként fogadta el egymást. S mindez a későbbiekben sem változott. Legalábbis a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások megkezdéséig, tehát az alatt a három hónap alatt, amíg én vezettem az Ellenzéki Kerekasztal üléseit.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A Petőfi szobortól indul útjára a március 15-ei közös ellenzéki tömegdemonstrációCsengey Dénes költő, az MDF elnökségi tagja a Magyar Televízió lépcsőjén 1989. március 15-én mondott beszédét szűnni nem akaró tapsorkán fogadtaAntall József, aki a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások során vált az Ellenzéki Kerekasztal vezéregyéniségévé, valamint Szabad György és Orbán Viktor, akik kezdettől részt vettek az EKA munkájábanAz Ellenzéki Kerekasztal létrejötte megakadályozta, hogy az állampárt egymás ellen fordítsa az ellenzéki szerveződéseket. A képen balról jobbra: Varga Csaba (Néppárt), Antall József és Szabad György (MDF), Orbán Viktor (Fidesz), Tölgyessy Péter (SZDSZ), Boross Imre (FKGP), Vígh Károly (BZSBT)A Nemzeti kerekasztal tárgyalások nyitánya 1989. június 13-ánAz Ellenzéki Kerekasztal MDF által vezetett többsége 1989. szeptember 18-án aláírta a rendszerváltó megállapodástÉletkép az MDF Bem téri székházából 1990. április 9-re virradó éjszaka, amikor megnyerték az országgyűlési választásokatNyers Rezső a Nemzeti Kerekasztal 1989. szeptember 18-ai ülésén. Mellette Gál Zoltán és Pozsgay Imre
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!