A pusztulás szélére sodorta Magyarországot a rázúduló mongol horda
2023. április 11. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Nem várt, de annál szerencsésebb fordulat
Batu seregei lerohanták az országot, a muhi csata után közvetlenül eljutottak egészen Pestig, a Duna vonaláig. A mongol hadak északi szárnya elfoglalta a Magyar Királyság északnyugati részét (többek között elesett Óbuda és Esztergom is), a déli szárny mindeközben Erdélyt dúlta.
A királyi pecsétet is megszerezve a mongolok rendeletet írattak, hogy az emberek térjenek haza, arassák le a termést, és adózzanak. Ezután tovább folytatták a pusztítást.
A fordulat 1242 tavaszán következett be, amikor a mongol hadak tervszerű és összehangolt kivonulása megkezdődött. Ennek indoklására a ma is leginkább elfogadott érv Ögödej nagykán halála és az új kán választása Karakorumban, a mongolok fővárosában.
Emlékpark a mai Muhi mellett (Kép forrása: Wikipédia/ Sebastian.mrozek/ CC BY-SA 3.0)
Egy másik lehetséges magyarázat a mongolok nem várt jelentős veszteségeire mutat rá, valamint arra, hogy a megnyúlt utánpótlási vonalak már nem biztosították a lehetőséget a magyar területek fölötti tartós uralom megőrzésére.
Elképzelhető az is, hogy a hadjáratnak ez csak egy felderítő-előkészítő szakasza volt, ám ennek némileg ellentmond, hogy sikereik ellenére a Magyar Királyság meghódítását ezt követően csak 1285-ben kísérelték meg.
Ekkor IV. László király serege legyőzte, majd egészen a Kárpátokig űzte a mongol hadat, ahol végül székely segítséggel leszámoltak ellenségükkel.
Ugyan újabb mongol hadak nem érkeztek, IV. Béla uralkodásának második, 1242 utáni szakaszát az újabb inváziótól való rettegés nagyban meghatározta. Az elnéptelenedett ország hasonló veszteségeket csak a török korban szenvedett el újra, de a pusztítás jóval hosszabb távon – nem egy év alatt – fejtett ki hasonló hatást.
Pontos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de a veszteségek aránya megközelíthette akár a lakosság egynegyedét is, ami példátlan a magyar történelemben.
IV. Béla nem méltatlanul érdemelte ki a második honalapító címet. Politikája új irányt vett, igyekezett kompromisszumot találni a főurakkal és az egyházi vezetéssel is, új – immár nem föld-, hanem kő- – várakat építtetett, visszahívta a kunokat, és az elnéptelenedett területekre telepeseket hívott be.
Mindezt abban a reményben, hogy a Magyar Királyság többé nem lehet kiszolgáltatott egy hasonló támadással szemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Liszt Ferenc műve csendült fel a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
- Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét
- Koncertek, színházi előadások és hóra táncház is várja az érdeklődőket a Zsidó Kulturális Fesztiválon
- Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek 19:05
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét 17:05
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer 16:05
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain 13:20
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon 13:05
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján 11:20
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját 09:50
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének 09:05