„A pusztítás szenvedélye teremtő szenvedély” – Marxszal is szembefordult Mihail Bakunyin
2017. május 30. 15:04 MTI
Korábban
Holtig tartó hit a forradalomban
1868-ban anarchista titkos társaságot alapított, s csatlakozott a Marx és Engels által 1864-ben létrehozott I. Internacionáléhoz. Marx nézeteit ugyanakkor bírálta, az általa hirdetett proletárdiktatúrában egy másik népelnyomó rendszer, a centralizált, tekintélyuralmi munkásállam létrehozásának lehetőségét látta. Bakunyin a szociális forradalom fő feladatának a centralizált államok lerombolását tekintette, s felváltásukat a kommunista elveken alapuló közösségek szabad föderációjával.
Zürichben kiadott Narodnoje Gyelo című folyóiratában államellenes programot tett közzé, követelve a magántulajdon eltörlését, a föld átadását a gazdák közösségeinek, a termelőeszközök átadását a munkások társulásainak, a nők egyenjogúsítását a férfiakkal, a házasság és a család intézményének eltörlését. Marxszal folytatott vitája 1872-ben jutott a kenyértörésig, s végül Bakunyint - ha csekély különbséggel is - kizárták az Internacionáléból.
Ezután Svájcban élt és szervezte az olaszországi forradalmi csoportokat. Itt adták ki 1873-ban Államiság és anarchia című művét, melyben összegezte államellenes eszméit, az emberek szabad, független, föderalista szerveződését hirdette a proletárdiktatúra ellenében, egyben végleg szembefordult korábbi demokratikus pánszlávista elképzeléseivel.
Utolsó éveiben egészsége és pénzügyi helyzete egyre romlott, barátai tartották el, de forradalmi hitét 1876. július 1-jén Bernben bekövetkezett haláláig megőrizte. Kollektivista anarchista nézetei nagy hatással voltak a dél-európai, valamint a szláv államok mozgalmaira, annál inkább, mivel ezekben az országokban még elevenen hatott a falusi földközösség hagyománya.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Öngyilkosságba hajszolták a fájdalommentes foghúzás úttörőjét 19:05
- Bizarr tömeglátványosság volt a francia királyok életére törők kivégzése 18:03
- A Szovjetunió Központi Bizottsága éveken át napirenden tartotta a Szolzsenyicin-kérdést 16:05
- Folyóba dobta elkeseredésében olimpiai aranyát Muhammad Ali 14:20
- Kós Károly és Bánffy Miklós életművét ünnepli a Pesti Vigadó új kiállítása 12:29
- Újabb Munkácsy-alkotással bővült Pákh Imre gyűjteménye 11:28
- Kortárs művészeti különlegességekkel és páratlan platinaékszerekkel készült a BÁV a karácsonyra 09:50
- 35 kilométert autózott a Holdon az Apollo–17 legénysége 08:20