A pápák első munkanapjai

Jézus belső követői körének, a tizenkét apostolnak egyike, Szent Péter Rómában halt vértanúhalált Nero császársága idején. Sírja fölé épült a róla elnevezett bazilika a vatikáni dombon, amely – kevesen tudják – nem számít a nevezetes hét római halomhoz, hiszen az a korabeli Urbs határain kívülre esett. Péter volt Róma első püspöke, egyben az első pápa, és a halála után azonnal felvetődött a kérdés, hogyan találják meg ezután az utódát.

Kezdetben a római papság, a hívek, a szomszédos püspökök, később a papság és az előkelők választottak pápát, a nép pedig jóváhagyta a döntésüket. Idővel azonban egyre növekedett a bíborosok szerepe is, akiket feladatuk Róma városához kötött, illetve jelképesen ma is oda köt. Ők 1059 óta kapnak főszerepet a választási folyamatban, de ebben az időben még mások is beleszólhattak az eredmény alakulásába.

Jó száz évvel később, 1179-ben a pápaválasztás a bíborosi kollégium kizárólagos joga lett. A tanácskozás 1268 óta zajlik teljesen zárt ajtók mögött, amikor a nagy eseménynek akkor helyszínt adó viterbói polgárok megelégelték, hogy tizennyolc hónapja eredménytelen a pápaválasztás, így nemes egyszerűséggel kulccsal (cum clave) bezárták a kardinálisokat a választás helyszínére, és addig nem engedték ki őket, amíg megegyezésre nem jutottak.

Ám még ezt követően is több mint egy évre volt szükség, hogy meg tudjanak egyezni az új egyházfő személyéről. Innen származik a konklávé elnevezés. Kevesen tudják, hogy a Sixtus-kápolna csak a XIX. század óta ad állandó helyszínt a nevezetes eseménynek. A pápaválasztás menetét jelenleg az 1996-ban hatályba lépett Universi Dominici Gregis apostoli konstitúció szabályozza, amely kisebb módosításokkal ma is hatályban van.

Halott előd a bíróság előtt

A pápaság története során sokat változott az „első munkanap” fogalma. Szent Péter közvetlenül Mesterétől kapta a felkérését, ahogyan erre az evangéliumok is utalnak, így kezdettől fogva teljes jogkörrel járt el mindenben. Ma a megválasztás elfogadásának pillanatától (és bár erre az utóbbi századokban nem volt példa, ha még nem püspök, akkor az az electiót rögtön követő püspökszenteléstől) pápa a pápa, egyben Róma püspöke, aki teljes, közvetlen és rendes hatalommal kormányozza az egyházat.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. őszi számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"