A női uralkodók nagyobb valószínűséggel háborúztak, mint férfi társaik

Gyakran mondogatjuk, hogyha az országok élén egytől egyig nők ülnének, illetve ültek volna egykoron, nem lennének háborúk, béke honolna, és a múlt sem lenne telis-tele véres háborúzások emlékeivel. Az alapvető elgondolás ugyanis az, hogy a szebbik nem képviselői kevésbé harciasok a férfiakhoz képest. A királynők esetében azonban ez az állítás biztosan nem állja meg a helyét egy tanulmány szerint.

A Chicagói Egyetem és a virginiai College of William & Mary kutatói górcső alá vették az 1480-1913 közötti időszakot, hogy megnézzék, valóban békésebbek voltak-e azon évtizedek, amikor egy-egy államot nők irányítottak. Elsősorban Európában néztek körül, egészen pontosan 18 ország 193 uralkodójának regnálási időszakát vették elemzés alá.

Ezen monarchák közé bekerült az Anglia nagyhatalmi alapjait megteremtő, 1588-ban a spanyol Armadát is legyőző I. Erzsébet angol királynő, az orosz birodalmat felvirágoztató Nagy Katalin cárnő, de Kasztíliai Izabella is, akinek köszönhetően létrejött a gyarmatosításban és a világ addig ismeretlen részeinek meghódításában jeleskedő Spanyol Királyság.

A kutatók megállapították, hogy amennyiben egykoron egy államalakulat élén nő állt, valószínűbb volt, hogy ezen ország részt vett egy fegyveres konfliktusban, mintha egy férfi vezette volna. Egészen pontosan 39 százalékponttal volt nagyobb ennek az esélye. Sőt, a királynők nagyobb valószínűséggel foglalták el az általuk megtámadott földterületet, mint férfi társaik.

Ennek egyik okaként gyakran megemlítik, hogy a régmúlt világ férfiak dominálta társadalmában úgy vélték, a nők nem a trónra valók, ugyanis a gyengeséget szimbolizálták. Egy nő által kormányzott, vagyis – mint vélték –„sebezhetőbb” területet ennek köszönhetően nagyobb valószínűséggel támadta meg az ellenség. Ugyanakkor az elv fordítva is igaz lehetett. Mivel a királynők bizonyítani akarták rátermettségüket, ők maguk is gyakrabban indították meg seregeiket szomszédjaik felé. A tanulmány szerzői igyekeznek megcáfolni ez utóbbit, a női uralkodók ugyanis nem csupán a regnálásuk elején küldték harcba csapataikat – jelezve tettrekészségüket –, hanem uralkodási idejük legkülönbözőbb pontjain.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a női uralkodók vérszomjasabbak lettek volna a másik nem képviselőinél, csupán azt jelzi, hogy a férfiak dominálta világban sokszor kénytelenek voltak háborús hajlandóságuk kifejezésére. A tanulmány azt követően íródott, hogy Steven Pinker kanadai író az állította, a világ összes háborúját és népirtását a férfiak tervezték. Érdemes megemlíteni Francis Fukuyama amerikai író álláspontját is, miszerint a női uralkodók arányának elmúlt évtizedekben történő gyarapodása a béke növekedéséhez vezetett szerte a világon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban