A nácik által ellopott reneszánsz pajzs került vissza Ferenc Ferdinánd egykori kastélyába

A konopištěi kastély

A háború utáni időszakban az értékes pajzs a Philadelphiai Művészeti Múzeum gyűjteményébe került, ahol hosszú kutatás után Ladislav Čepička cseh történész találta meg.

Az amerikai múzeum hosszas vizsgálódás után helyet adott a cseh kérésnek és a közelmúltban visszaadta a pajzsot eredeti tulajdonosainak.

A rendkívül értékes pajzs keddtől újra látható a Prágától délre fekvő Konopiste kastély fegyvergyűjteményében – közölte Nada Goryczková, a cseh Nemzeti Műemlék Intézet igazgatója újságírókkal.

Ladislav Čepička évtizedekkel ezelőtt kezdte el kutatni az egykor Ferenc Ferdinánd főherceg nyári rezidenciájaként szolgáló kastély híres fegyvergyűjteményét, és akkor kezdett el érdeklődni a nácik által ellopott tárgyak iránt is.

Az elveszett pajzsról nagyobb cikket is közölt szaklapokban. Az 1990-es években egy nemzetközi történészkongresszuson ismerkedett meg a philadelphiai múzeum korábbi kurátorával, akitől tudomást szerzett az ottani gyűjteményben őrzött pajzsról.

A rendkívül díszes pajzs Carthago Nova (a mai spanyolországi Cartagena) i.e. 209-es, rómaiak általi elfoglalását ábrázolja

Bár kutatásai alapján Čepička már a kilencvenes években arra a meggyőződésre jutott, hogy a nácik által ellopott műtárgyról van szó, állítását nem vették komolyan, és hosszú ideig semmi sem történt az ügyben.

A philadelphiai múzeummal 2016-ban indultak csak meg a tárgyalások a cseh külügyminisztérium holokauszt ügyekkel megbízott diplomatájának segítségével, és végül idén júniusban született meg a cseh–amerikai egyezmény a műtárgy visszaszolgáltatásáról. A 16. században készült pajzsot szeptember közepén vették át a csehek az amerikaiaktól.

A 61 centiméter átmérőjű fapajzsot nagy valószínűséggel Girolamo di Tommaso da Treviso olasz festő díszítette és 1695-ben a Mediciek fegyvertárának része lett.

A 19. század végén került Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös konopištěi gyűjteményébe, ahonnan 1944-ben vitték el a nácik azzal, hogy az Adolf Hitler által Linzbe tervezett nagy német múzeumban állítják majd ki.

A műtárgy háború utáni sorsa pontosan nem ismert, annyit tudni, hogy 1954-ben Carl Otto von Kienbusch amerikai multimilliomos vette meg Párizsban, aki később a philadelphiai múzeumnak ajándékozta, ahol 1977-től volt látható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye