A modern hadsereg alapjait vetették meg a félelmetes janicsárok

Az albán, aki elárulta a szultánt és egy keresztény „beépített ügynök”

A „legnagyobb lázadó janicsár” cím az 1700-as években élt albán Patrona Halilt illeti. Már felnőttként sorozták be, s miután egy oszmán hadihajón szolgált, dezertált és Isztambulba szökött, ahol megismerkedett Musu Bese zöldségkereskedővel, egykori janicsárral. Vele és más lázadó katonákkal együtt 1730-ban népfelkelést robbantott ki III. Ahmed szultán ellen. Néhány hétre irányításuk alá vonták a birodalmat, olyannyira, hogy az új uralkodó, I. Mahmud kinevezése is Halil felügyelete alatt történt, és ő volt a felelős a többi magas rangú tisztviselő kinevezésért, valamint a tisztogatásokért is.

Az irányítás azonban kicsúszott a kezei közül. Sorozatos rossz döntései miatt az oszmán vezetők Halil ellen fordultak, és a janicsárok vezetője, a janicsáraga szervezkedni kezdett ellene: egy ürüggyel az udvarba hívatta, ahol a szultán szeme láttára leszúrták. Halil meggyilkolása után széleskörű tisztogatás vette kezdetét, melynek során mintegy hétezer embert végeztek ki.

Konstantin Mihailovič a szerbiai Ostrovicában született 1430 körül. Húsz éves lehetett, mikor elrabolták a törökök és besorozták janicsárnak. Hosszú éveken át titokban gyakorolta az ortodox vallást, és a muszlimok ádáz ellenségeként élte az életét. Személyes tragédiaként élte meg II. Mohamed elsöprő katonai sikereit a Balkán-félszigeten, illetve Konstantinápoly, a bizánci kultúra bölcsőjének elestét.

Innen jött az elhatározása, hogy mindent papírra vet, amit látott: a katonai taktikákat, az iszlám jogi rendszer, a shari'a működését, a szokásokat, a törökök erősségeit és gyengeségeit. Ezáltal, még ha nem is szándékosan, de tanácsokkal látta el a keresztény vezetőket – akik ellen kénytelen volt harcolni –, hogyan is nyerhetnék meg a háborút.

Könyve, a „Török krónika, avagy egy janicsár visszaemlékezései” ötszáz évvel később is megbízható forrás. Paradox, hogy bár muszlimokkal szembeni leküzdhetetlen megvetését nem titkolta, írásában elismerte, hogy a birodalom hatékonyan működik, s ezzel párhuzamosan kritizálta az európaiak szűklátókörűségét és együttműködésre való alkalmatlanságát is.
 

1. A tökéletes hadsereg
2. Elit katonákból haszontalan bajkeverők
3. Az albán, aki elárulta a szultánt és egy keresztény „beépített ügynök”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye