A Múlt-kor őszi számának 64 oldalas extra melléklete a magyar sport 70 aranypillanatát idézi fel. Ki szerezte meg a 100. magyar olimpiai aranyérmet? Ki lett 14 évesen olimpiai bajnok? Ki törte meg a magyarok ötkarikás átkát? A mellékletben most ezekre a kérdésekre is választ talál.
Weisz Richárd, 1908, londoni olimpia
A birkózás maratonja
Weisz Richárdnak az 1908-as londoni olimpián hatalmas erőfeszítésre volt szüksége ahhoz, hogy megszerezze a magyar csapat első birkózó-aranyérmét. Az „orosz hústorony”, Alekszandr Petrov ellen, az Angliában szokatlan időjárási körülmények között, tűző napon megrendezett döntő több mint egyórás küzdelmet követően sem dőlt el, ám a bíró végül pontozással hozta ki Weiszt győztesként.
Fuchs Jenő, 1908, londoni olimpia
Szánkó, tőzsde, olimpia
A magyar olimpiai csapat első vívóaranyérmét 1908-ban Londonban, salakos pályán az evezésben és szánkózásban is kiváló eredményeket elérő, civilként tiszti alügyészként és tőzsdetitkárként dolgozó Fuchs Jenő szerezte meg. Fuchs Stockholmban megvédte olimpiai bajnoki címét, emellett pedig mindkét olimpiáján győzedelmeskedett csapatban is anélkül, hogy valaha magyar bajnokságot nyert volna.
Kronberger Lili, 1911, bécsi világbajnokság
Az egyetlen férfi a korcsolyapályán
Bár 1906-ban már rendeztek női világbajnokságot jégkorcsolyában, Magyarországon még 1910-ben is csak férfiak számára írtak ki bajnoki versenyt – amelyet ekkor már harmadik alkalommal egy nő, Kronberger Lili nyert meg. Az 1908 és 1911 között sorozatban négy világbajnoksági címet bezsebelő sportoló volt az, aki Kodály Zoltán ösztönzésére bevezette a gyakorlatok zenére történő bemutatását.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2017. ősz számában olvasható.
2017. őszKalandos középkor |