A lázadó rádiós, akit hiába keresett a Gestapo – álhírek a II. világháborúban

Mindig csak hűlt helyét találták

1941. május 23-án, pontban délután 16:48-kor az állásaikban várakozó és idejüket jobbára rádiózással töltő német katonák különös dolognak lehettek fültanúi. Egy rövidhullámú rádiófrekvencián ekkor sugározta első adását Gustav Siegfried Eins, a Főnök. A műsort, amely innentől kezdve naponta új adással jelentkezett, egy nyugalmazott porosz katonatiszt vezette, aki mélyen elkötelezett volt a nemzetiszocialista eszme és Adolf Hitler személye iránt. Épp ezért volt rendkívül meglepő hallgatósága számára, amikor néhány perccel a műsorkezdést követően óriási lendülettel kezdte el szidalmazni a német náci párt magas rangú vezetőit és a Wermacht főtisztjeit. Állításai szerint a német politikai- és hadigépezet legfelsőbb körei tömve voltak inkompetens, perverz és lusta emberekkel, akik csak a saját élvezeteiknek éltek és csak saját gazdagodásukkal törődtek, miközben a bátor katonák hősiesen harcoltak Németország és a Führer ellenségeivel.

Rögtön első adásában kikelt “az első nehézségek után azonnal fehér zászlót bontó és a részeg, szivarozó zsidóhoz, Churchillhez menekülő” Rudolf Hess ellen, aki korábban Hitler helyettese és legközelebbi bizalmasa volt. Adását egy hosszú számsor felolvasásával zárta, ami egy kódolt üzenet volt bajtársa, Gustav Siegfried Achtzehn számára. Az egyértelműen álnevet használó rádiós igazolni látszott a náci pártvezetők egyik legnagyobb rémálmát: belső ellenzék szerveződött a hadsereg tisztjeiből.

A Főnök adásvégi titkos üzeneteit felkészült náci kódfejtők kisebb serege várta nap mint nap. Az üzenetek általában egy helyszínt jelöltek – például egy mozit vagy egy villamosmegállót –, ahova aztán a náci titkosrendőrség, a Gestapo emberei szélsebesen odaviharzottak. De épp úgy ahogy az első alkalommal, úgy két és fél évvel később, az utolsó adás alkalmával is csak hűlt helyét találták már az összeesküvőknek. Kudarcuk oka meglehetősen prózai volt: a titkos találkozókra sosem került sor. Összeesküvés sem szerveződött a Wermacht sorain belül. Sőt, még maga a Főnök sem létezett.

Gustav Siegfried Eins valójában Peter Seckelmann volt, egy német újság- és regényíró, aki 1938-ban emigrált Angliába a nácik elől. Minthogy jól ismerte a németországi és a náci párt belső viszonyait, a második világháború évei alatt a brit Politikai Hadviselési Igazgatóság (PWE) munkatársaként működött és feladata az volt, hogy a német katonák közt igen népszerű rádióműsora révén folyamatos propagandával bomlassza a Wermacht egységét és leépítse a katonák feletteseik iránti bizalmát.

A Smithsonian cikkéből kiderül, hogy a Főnök rádióműsora nem az egyetlen propagandafogás volt a britek részéről. A PWE Winston Churchill miniszterelnökké választását követően kezdett el teljes erőbedobással működni. Élére 1941 augusztusában az akkor 37 éves újságíró Denis Sefton Delmer került, aki korábban a BBC német nyelvű adásának hírolvasójaként dolgozott és személyesen is ismerte Hitlert. Vezetése alatt több német “álrádió” is indult, amelyek külön-külön célozták meg a Franciaországot megszálló és a Németországban állomásozó katonákat, de külön adás szólt a náci tengeralattjárók legénységei számára is. Az adásokban ügyesen keveredtek a náci vezetőket mocskoló pletykák, az aktuális hadi helyzetről szóló valós, vagy épp csak kicsit módosított tudósítások és a teljesen valótlan állítások is. A hamis híreket azonban nem csak rádiókon keresztül, hanem nyomtatott formában is terjesztették. A PWE nyomdája folyamatosan gyártotta a német nyelvű újságokat és szórólapokat, amelyeket aztán brit bombázórepülők juttattak el a front német oldalára.

1. Mindig csak hűlt helyét találták
2. “Most megvagy, te disznó!”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?