A kötéltáncos elefántoktól a rendőrséget helyettesítő kutyákig – hat meghökkentő tény az ókori Róma állatairól
2018. március 12. 19:22
Korábban
Panem et circenses
A rómaiak háziállat-tartására utaló bizonyítékokkal éles kontrasztot képez a jelek szerint a Kr. e. 3. században kezdődött állatviadalok elképesztő kegyetlensége az arénákban. A korai műsorszámok egyszerű bemutatók voltak, melyeken a köznép megismerkedhetett olyan egzotikus állatokkal, amelyekkel amúgy csak az elit sokat utazó tagjai, vagy azon római arisztokraták találkozhattak, akik vagyonukat és kapcsolataikat saját vivariáik, azaz állatkifutóik feltöltésére használták. Volt hogy az olyan egzotikus állatokat, mint például az elefántokat, táncolni, kötélen táncolni, vagy tárgyakat felvenni idomították idősebb Plinius és más ókori szerzők leírásai szerint.
A rómaiak által venatio, azaz vadászat néven ismert erőszakot és harcot tartalmazó mutatványok lehetséges, hogy Kr. e. 186-ban kezdődtek, amikor oroszlánok és leopárdok szerepeltek egy Marcus Fulvus Nobilior által szponzorált műsorszámban. Hogy az állatok egymás, vagy emberek ellen harcoltak-e itt, nem ismert. A venatio jellegű események minden bizonnyal a gladiátorküzdelmek kultúrájából alakultak ki. Ilyen állatviadalok még Kr. u. 523-ban is voltak.
A nyilvános gladiátor- és állatviadalok szponzorálása arra szolgált, hogy Róma leggazdagabb és leghatalmasabb polgárai fitogtassák vagyonukat és emeljenek státuszukon, befolyásukon és hatalmukon. Maga a támogatás a politikai versengés színterévé is vált a késő köztársaság korában, és a császári bőkezűség egyik arca lett. Augustus császár Res Gestaejában, mely egy számszerűsített összefoglalása uralkodásának és eredményeinek, büszkén írja le, hogy az uralkodása alatt tartott 26 venatión összesen 3500 afrikai állatot öltek meg, magasra helyezve a lécet a későbbi császárok számára.
Amikor Iuvenalis római költő panaszkodott a kései 1. és korai 2. század polgárainak politikai apátiájára, amikor a nép nem reagált az uralkodók indokolatlan és szeszélyes viselkedésére, egy később híressé váló kifejezéssel élt: ezek a polgárok csak panem et circensesre vágytak, kenyérre és cirkuszra, és ennyivel meg is voltak elégedve. A császárok közül is sokan kihasználták, hogy a tömeges szórakozás nyújtása és időről időre ingyen gabona osztogatása könnyen elvonja a kritikusok figyelmét uralkodásuk negatív aspektusairól. Az ilyesfajta látványosságok rendezése valóságos szükséges stratégiává vált a birodalom hatalmának láthatóvá tételére Rómában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.