Az átlagemberhez képest lényegesen jobb körülmények közt éltek a középkori szerzetesek

A csend volt a központja mindennek

A személyes vagyontárgyak tekintetében a szerzetesek Jézus Krisztus tanításait követve a Máté evangéliumában leírtakhoz tartották magukat: „Ha tökéletes akarsz lenni – felelte Jézus –, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!”

Ezeknek az ideáloknak a betartása természetesen kolostoronként változott. A személyes vagyontárgyak megtagadásán túl a csend volt az, ami emlékeztette a szerzeteseket, hogy egy, a külvilágtól elkülönülő, zárt társadalomban élnek.

A szerzeteseknek általában tilos volt a templomban, a konyhában, az ebédlőben, és az hálóhelyiségben beszélgetniük. A kerengő volt az a hely, ahol közvetlenül a nagygyűlés után mód nyílhatott a szóbeli információcserére.

Persze szó sem lehetett semmiféle pletykálkodásról, a párbeszédnek a mindennapi szükségletek kapcsán felmerülő dolgokra és egyházi ügyekre kellett korlátozódnia. A szerzetesek gyakran csak szerzetestársukkal kommunikálhattak, a novíciusokkal és a laikus testvérekkel nem, az idegenekkel pedig egyáltalán nem értekezhettek.

Emiatt gyakran a novíciusokkal és a laikus testvérekkel megismertetett kézmozdulatokkal kommunikáltak, és olyan helyeken, ahol nem volt illendő megszólalni, inkább suttogtak, mint beszéltek.

Kopasz fejtető és a mindent eltakaró ruha

A szerzetesek fejük tetején leborotválták a hajukat (ez volt az úgynevezett tonzúra), ruházatukat pedig úgy alakították, hogy az testük minél nagyobb részét eltakarja. Vászon alsóneműt hordtak és néha harisnyát vagy zoknit is. A mindennapi viseletükhöz tartozott egy egyszerű pamut tunika, amelyet egy bőrszíj fogott át a derekuknál.

Ruházatuk másik, ikonikus darabja egy mély kapucnival rendelkező ujjatlan csuklya volt, amelyre egy másik, hosszú ujjú köntöst vettek. Télen még egy darabbal, egy juhbőrből készült köpennyel bővült a kollekció.

A ruháin kívül egy szerzetesnek nem sok ingósága volt: Egy tollon, zsebkendőn, pár gombon, és egy kis méretű varrókészleten kívül mást nem nagyon birtokoltak a barátok. A szobájukban egy tollal vagy szalmával tömött matracon, gyapjútakaró alatt hajtották álomra fejüket.

1. A remetékkel és a keresztényüldözéssel kezdődött minden
2. Az érvényesülés ígérete
3. Kijárt a kézcsók az apátnak
4. A csend volt a központja mindennek
5. A fény vezérelt mindent

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig