A jobbágyok, a nemesek és a különféle felekezetek érdekei közt kellett egyensúlyoznia II. Rákóczi Ferencnek

A szatmári béke és a száműzetés évei

A császári biztos, Pálffy János és Károlyi Sándor kuruc hadvezér tárgyalásai a fejedelem távollétében egyre inkább a béke irányába mozdultak el. Károlyi ugyanis úgy vélte, hogy a harc folytatása kilátástalannak tűnik, így inkább egy kompromisszumot kell tető alá hozni, mintsem feltétel nélkül kapitulálni.

Rákóczi mindeközben egyre csak kárhoztatta tábornokát, aki végül a szatmári gyűlésre hivatkozva megkötötte a békét 1711 tavaszán. A mintegy 12 ezer fős kuruc sereg április 30-án a majtényi síkon átadta a zászlókat. A szabadságharc ezzel véget ért.

II. Rákóczi Ferenc több okból kifolyólag sem fogadta el a neki felkínált amnesztiát. Úgy tartotta, hogy az Erdélyi Fejedelemség őt jogosan illeti meg, egyrészt a származása erre predesztinálta őt, másrészt pedig törvényesen választották meg erre a posztra.

Hivatkozott a békekötés érvénytelenségére is, hiszen I. József Habsburg-uralkodó és magyar király a tárgyalássorozat alatt meghalt. Nem is beszélve arról, hogy a királyt 1707-ben detronizálták, tőle kegyelmet kérni egyet jelentett volna a korábbi intézkedések elárulásával.

A szemében elsietett és végig nem gondolt békét megkötő Károlyi Sándor megbocsáthatatlan bűnt követett el, hadvezérét árulónak titulálta.

Ha a fejedelem elismeri a Habsburg-hatalmat, és lemond az erdélyi fejedelmi címéről, birtokait és Bécsben élő két fiát visszakaphatta volna. Rákóczi mégis a száműzetést választotta.

Lengyelország után Franciaországba tette át a székhelyét, majd innen pár évvel később Törökországba utazott. Itt rövid úton - az újabb osztrák-török háborút lezáró béke után - a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóban helyezték el, ahol eltartását a Porta biztosította. II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem 1735 áprilisában hunyt el.

A szabadságharc vezére méltán vált a magyar történelem egyik legpozitívabb személyévé. II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc érdekében, az ország függetlenségének kivívása miatt kockáztatta családi életét, főúri rangját, birtokait és vagyonát.

A nemzetért való kiállása és önfeláldozása következtében, ha a politikai szintéren kudarcot vallottak is tervei, erkölcsi tartását nem érhette vád. Elképzeléseihez még akkor is szilárdan ragaszkodott, amikor azok már nem feltétlenül mozogtak a realitások talaján.

1. Származás és neveltetés
2. Börtön és bujdosás
3. Rákóczi a szabadságharc élén
4. A kritikus évek
5. A szatmári béke és a száműzetés évei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
• A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
• Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
• Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt