A hírhedt japán emberkísérletek egyik színhelyére bukkantak Kínában
2023. május 26. 17:11 MTI
Második világháborús japán emberkísérletek helyszínét fedezték fel Északkelet-Kínában – írta a hongkongi South China Morning Post című lap online kiadása csütörtökön.
Korábban
A Hejlungcsiang tartományban található Anda város közelében álló létesítményt a Japán Császári Hadsereg hírhedt 731-es egysége használta brutális emberkísérletekre 1935 és 1945 között.
Feljegyzések szerint a 731-es egység Anda városi telephelyén végzett kísérletek közé tartozott a foglyok halálos betegségekkel való megfertőzése és új biológiai fegyverek tesztelése. A föld alatti bunkereket úgy tervezték, hogy a fertőző baktériumok ne „szökhessenek” ki belőlük.
A régészek, akik még nem léptek be a most felfedezett bunkerekbe, 2019-ben kezdték meg a föld alatti létesítmények keresését geofizikai kutatással, fúrással és ásatással.
A létesítmény összekapcsolt alagutakból és kamrákból áll. A helyszín közepén, a felszín alatt 1,5 méterrel lévő bunkercsoport mintegy 33 méter hosszú és 20,6 méter széles U-alakú építmény, mindkét oldalán egy-egy helyiséggel.
A szigorúan őrzött telepet szögesdrót kerítés vette körül. A föld feletti létesítmények között volt leszállópálya, valamint több raktár, barakk és kút.
A laboratóriumokat, a megfigyelő- és bonctermeket, valamint a cellákat a tevékenység titokban tartása és a légitámadások elleni védelem miatt építették a föld alá.
Az Anda telepet 1945 augusztusában a 731-es egység semmisítette meg más létesítményekkel együtt.
A Northern Cultural Relics című kínai régészeti folyóiratban májusban megjelent hivatalos jelentés szerint a föld alatti laboratórium felfedezése új bizonyítékokhoz vezethet a háborús bűnökről.
Isii Siró
A 731-es egység létesítményeiban közismerten bolhatenyészeteket tartottak, bubópestis-baktériumokat, vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kísérleteik nagy részét élő embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenítés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint főztek, centrifugáztak és mélyhűtöttek is embereket.
Miután a Szovjetunió 1945-ben hadat üzent Japánnak, majd elfoglalta Harpint, a visszavonuló japán hadsereg felrobbantotta a 1933-ban létrehozott „Mandzsúriai 731-es egység” épületeit, megsemmisítette a berendezéseket, elégette az iratokat, legyilkolta a még élő kísérleti alanyokat, embereket és állatokat, minden nyomot eltüntetett. Az ott dolgozók többsége vonaton és különgépekkel visszatért Japánba, a személyzet kis része a Vörös Hadsereg fogságába esett.
A japán és az amerikai kormány a 731-es egység csaknem valamennyi kutatójának büntetlenséget biztosított a rendkívülinek számító és jól használható tudományos eredményekért cserébe. Voltak, akik tudományos intézményekbe vagy multinacionális gyógyszeripari vállalatokhoz kerültek.
Titkosított dokumentumokból kiderült, hogy az adatokat átvitték az amerikai hadsereg Fort Detrick-i kutatóközpontjába, ahol biológiai fegyverek fejlesztésére használták őket a hidegháború idején. A rémtetteket nem kérték számon a tokiói háborús bűnösöket elítélő nemzetközi bírósági tárgyalásokon sem, a 731-es egység parancsnoka, Isii Siró megmenekült a kivégzéstől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap