A herceg és a táncosnő, Ottrubay Melinda 

Történetük első olvasata tündérmesébe kívánkozik. A herceg a színpadon látta meg a fiatal lányt, és menthetetlenül beleszeretett. Ottrubay Melinda pedig, aki már tizenévesen az Operaház egyik vezető csillaga lett, a nagy korkülönbség dacára végül is nem tudott nemet mondani kora talán legígéretesebb agglegényének, a mesebeli Esterházy-hitbizomány örökösének.

A valóság azonban némiképp másként festett: 1946-ban a herceg magyarországi birtokait elkobozták, ausztriai uradalma az anschluss után német, majd a világháború után szovjet megszállás alá került. A művelt, doktorált, nyolc nyelven beszélő, magas, sötétszőke, elegáns megjelenésű herceg – aki egykoron híresen bőkezű mecénás volt – ekkor már közel sem számított „megfogni való”, mesebeli királyfinak.

Ventilátor kisasszony

A gyereksztárként induló Ottrubay Melindáról egyetlen igazi, a tánctudását elemző kritika sem jelent meg; nem volt még divat a szakújságírás. Be kell érnünk azzal, amit a mozivásznon látunk, merthogy a balerina két magyar filmben is játszott.

Az 1938-as felvidéki bevonulást megörökítő Magyar feltámadás (1939) és a Pénz áll a házhoz (1939) olyan művészek társaságát jelentette, mint Tőkés Anna, Somogyvári Rudolf, Csortos Gyula, Latabár Kálmán és Kiss Manyi. Utóbbi filmben pár perc erejéig még táncolt is, bár ő maga nem volt megelégedve az ott nyújtott teljesítményével.  

Hogy Melinda szép volt, az kétségtelen. A korabeli bulvárlapok elragadtatottan írtak báli toalettjeiről és színpadi jelmezeiről, de nem felejtették megemlíteni, hogy „jó házból való úrilány”: édesapja Ottrubay Dezső magas pozíciójú törvényszéki tanácselnök volt. A „bájos fiatal lány” lám jó példa arra, hogy a nagy múltú, előkelő családok is szakíthatnak a régi előítélettel, miszerint gyermekeiket akkor sem engedik színpadra, ha azok kivételes tehetségek – így elmélkedett egy újságíró a tizenhat éves lány karrierjéről áradozva, amely valóban lenyűgözően indult.

Melinda nyolcévesen kezdett el balettozni, és volt elszántság benne, hogy tovább képezze magát, mégpedig a legjobbaktól tanulva: 1935-ben már címzetes magántáncos. Ventilátor kisasszonyként is emlegették, miután egy-egy piruettben a legendák szerint 14-15-ször is képes volt megfordulni. Ösztöndíjat kapott Párizsba, ahol a moszkvai Nagyszínház egykori prímabalerinája, Ljubov Jegorova volt a mestere, közben leérettségizett, és könyvet írt Ritmus és tánc címmel, ebben a hivatására vonatkozó gondolatokat és aforizmákat gyűjtötte össze.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. őszi különszámában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"