2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

A haza javára fordította gyűjtőszenvedélyét a nyughatatlan világutazó, Xántus János

2021. október 5. 11:00 Múlt-kor

Személyét sok jelzővel lehetne illetni, valamennyi közül mégis a kíváncsiság volt mozgalmas életének első számú mozgatórugója. Az 1825. október 5-én született Xántus János igazi nyughatatlan utazó volt, aki az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten is megfordult, Budapesten pedig állatkertet alapított.

Xántus János
Xántus János portréja

Amerika meghódítója, a múzeumok „őre”

Az egyik legnagyobb néprajzkutatóként Kelet-Ázsia és Amerika ismeretlen és titokzatos világát hozta el Budapestre, valamint értékes gyűjteménye mellett megteremtette a néprajzi muzeológiát is. Saját intuícióit követte, tudományos igényességgel és a köz javára akart cselekedni: ő volt az első, aki múzeumi sajtótájékoztatót tartott.

Xántus dunántúli ügyvédként kezdte pályafutását. Az 1848-as szabadságharcban honvédtisztként vett részt, ennek leverése után, 1850-ben Anglián át az Egyesült Államokba emigrált. Itt sokféle munkát elvállalt, a kontinens igazán akkor vált az „ígéret földjévé” számára, amikor felfedezői- és gyűjtőszenvedélyének hódolhatott.

Első észak-amerikai gyűjtéseire a Kansas államban teljesített katonai szolgálata teremtett lehetőséget. 1856 derekán kapta meg első nagyobb, önálló feladatát: az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezését. Dél-Kaliforniában, Fort Tejonban 16 hónap alatt 24 ládányi anyagot gyűjtött össze, ezzel a vidéket Amerika egyik legjobban feltárt területévé tette. Több fontos tudományos intézménnyel, így a Francia Tudományos Akadémiával, a British Museummal és a washingtoni Smithsonian Intézettel épített ki kapcsolatot.

A Magyar Nemzeti Múzeum Xántus jóvoltából több ezer példányt tartalmazó, rendkívül gazdag anyagot kapott Amerikából: 72 emlős, 1276 madár, 294 madártojás, 105 madárfészek, 116 hüllő, 3783 puhatestű, 1608 rovar preparátumát tartalmazta a gyűjtemény. Ma már nem teljes a kollekció, a madárgyűjtemény ugyanis 1956-ban megsemmisült.

Utazásairól naplót vezetett és rajzokat készített. 1858-ban a következőt írta erről: „Mint Ön tudja, én nem szoktam absolute hiába utazni. Életem 18-ik évétől rendes naplót vezetek, mely azonban nőttön nőtt tartalomban, s külföldön létem óta a tározókat fűzetek, s utóbb a füzeteket pukkadt kötetek váltották fel. Egy kissé rajzoló is lévén soha nem mulasztottam el érdekesebb helyeket és jeleneket craquirozni sem. S így jelenleg utazás jegyzeteim közel 100 írott kötetet foglalnak el, legalább 1000 rajzzal."

Az erős dokumentációs igényt nemcsak a tudományos követelményeknek való megfelelés táplálta, Xántus mindenkit szeretett volna utaztatni: „Szeretném, ha az egész világ velem utazna s mindent látna, mit én látok” – írta 1857-ben, Philadelphiában kelt levelében.

Amerikából 1864-ben tért haza, Budapesten fő előkészítője volt a Pesti Állatkert megalapításának, 1866-tól igazgatóként vezette az intézményt, de nem sokáig maradt e tisztségben.

Xántus modern elveket vallott, többször adott hangot kritikájának, ha szakmailag kifogásolható munka folyt a magyar múzeumokban. 1864-ben a Magyar Tudományos Akadémián szólalt fel a Nemzeti Múzeum gyakorlata ellen, miszerint a múzeumot a mecénások ízlése és elképzelése szerint rendezik be ahelyett, hogy a működés tudományos alapokon nyugodna.

Korszerű kezdeményezés volt részéről a tárgyismertető katalógusok közreadása is. A múzeumi kiállítást nem egy zsúfolt bazárként képzelte el, hanem egy olyan bemutató térként, ahol a látogató autentikus atmoszférában gyarapíthatta ismereteit.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Utazásai során nem csak írásban dokumentálta a látottakat, hanem illusztrációkat is készítettElőszeretettel készített protrékat idegen földek lakóirólXántus János portréja a Vasárnapi Ujság 1862. február 9-i számábólTengerész egyenruhában Barabás Miklós portréján (1861)A kelet-ázsiai néprajzi gyűjtemény kiállítása a Nemzeti Múzeumban (Kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum kincsei / Bicsérdy János)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár