A vörösterror 133 napja

A gazdasági világválság és a második világháború után is vonzotta a turistákat a Városliget

2019. május 15. 15:26

Az 1929–33 közötti világválság az utazási kedvet is visszavetette, de a gazdasági helyzet javulásával, 1934-től a turizmus újra szárnyra kapott. A két világháború közötti magyar idegenforgalom 1937-re érte el csúcspontját. Ebben az évben megközelítette a négyszázezret a hazánkba érkező külföldiek száma, a külföldre utazó magyarok száma pedig elérte a kettőszázhúszezret. A  nemzetközi idegenforgalomból származó bevételek ekkorra nemzetgazdaságilag is érzékelhető szintre – a magyar export értékének 7 százalékára – emelkedtek. A hazánk iránt érdeklődő külföldi turisták többsége, hasonlóan a korábbi időszakokhoz, német és osztrák volt. Fogadásukban, programokkal való kiszolgálásukban meghatározó szerepet játszott a főváros. A fürdőkultúra terén Budapest már ekkor is kiemelkedő jelentőségű városnak számított. Az itteni egészségturisztika elismertségét jelzi, hogy fővárosunkban alakult meg 1937-ben a világ első nemzetközi fürdőszövetsége. Ekkoriban kezdték el intenzíven használni a ma is népszerű reklámszlogent: Budapest fürdőváros (széles körben elterjedt nemzetközi kifejezéssel: Budapest Spa).

fürdők
A fővárosi idegenforgalmi hivatal kiváló művészek által tervezett, többféle nyelvi változatban elkészített plakátokon és reklámképeslapokon népszerűsítette a budapesti termálfürdőket.

A Budapest idegenforgalmi kínálatában kiemelkedő szerepet játszó termálfürdők közül az egyik legjelentősebb, a Széchenyi Gyógyfürdő fontos turisztikai célponttá tette magát a Városligetet is. Az 1913-ban megnyitott, kizárólag beltéri medencékkel ellátott fürdőépületet 1927-ben szabadtéri úszómedencékkel egészítették ki, amelyek körül napozó teraszokat, többezer négyzetméternyi homokos plázst is kialakítottak.. A ligeti fürdőkomplexum alkalmassá vált arra, hogy egy teljes napot eltölthessenek itt a pihenni vágyók. Több mint három és félezer ember használhatta egyszerre a kánikulai napokon a főváros és az akkori Európa legnagyobb termálfürdőjét.

A fővárosi kereskedelmi vásárok negyedszázados évfordulóját az 1930-as BNV-n látványosan ünnepelték meg: hetvenezer négyzetméteren, 1400 kiállító részvételével.  A kiállítás ideje alatt 530 ezren keresték fel a  városligeti vásárvárost, akik közül a becslések szerint tíz százaléknyi, mintegy ötvenezer lehetett a külföldi látogató. Néhány éves stagnálást követően, 1934-től ismét növekedésnek indult a külföldi kiállítók száma, a látogatóké pedig meghaladta a hatszázezret. 1935-ben önálló kiállítási pavilonnal szerepelt a külföldi államok közül Ausztria, Itália, Egyiptom, Lengyel-, Lett-, Finn-, Franciaország és Brazília. Az 1930-as évek második fele folyamatos növekedést hozott, összhangban a gazdaság és a turizmus általános fellendülésével. Érdemes megjegyezni, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár a két világháború között jelentős állami támogatást kapott, amelynek célja az export és az idegenforgalom élénkítése volt.

Idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő esemény volt az 1938. májusában megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyre több mint félmillió hazai és külföldi zarándok érkezett a magyar fővárosba. A Városliget kapuja; a Hősök tere ekkor nyerte el mai arculatát. Parkját, szökőkútjait a többszázezres tömeg miatt felszámolták, a teret pedig lekövezték. Itt rendezték ugyanis a százezres létszámú szentmiséket, a Millenniumi Emlékmű elé épített oltárnál. A Hősök terére érkezett meg a Szent István körmenet közel 600 ezer résztvevője is. A katolikus világkongresszus és a korszak hasonló, nagyszabású rendezvényi tovább növelték a Városliget ismertségét és turisztikai jelentőségét. Újabb lehetőségeket is megnyíltak azáltal, hogy a Hősök tere alkalmassá vált tömegrendezvények befogadására.

Az Eucharisztikus Kongresszushoz hasonlóan nem csak Európából, hanem a világ távoli tájairól is érkeztek vendégek – versenyzők, kísérők és kisebb számban ugyan, de érdeklődő nézők is – a korcsolyasport városligeti műjégpályán rendezett nemzetközi versenyeire.  Műkorcsolya világbajnokságnak 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben, jégkorong Európa-bajnokságnak 1929-ben adott otthont ebben a korszakban a magyar főváros. Tudósítások és látványos fotók százai vitték a hírét a nemzetközi sajtóban a szép fekvésű ligeti pályának. A hűvösebb évszakokban rendezett korcsolyaversenyek a turisztikai szezon hosszát is megnövelték. A téli hónapokban is biztosította a Városliget látogatottságát az egymást követő sportesemények sora és a rengeteg amatőr korcsolyázó.

A belföldi turizmusba közel egymillió magyar állampolgár kapcsolódott be 1937-ben az idegenforgalmi statisztika adatai szerint. Közülük sokak úticélja volt a Fővárosi Állat- és Növénykert a Városligetben. A budapesti Állatkert, 1912-es újranyitását követően, néhány évtized alatt népszerű és sokak által látogatott kulturális létesítménnyé vált. Nemzetközi hírnévre is szert tett az intézmény, amely elsők között lépett fel a veszélyeztetett állatfajok védelméért: részt vett a magyar kutyafajták megőrzésében és sokat tettek munkatársai az európai bölények megmentése érdekében is. Az 1930-as években komoly fejlesztések történtek, 1935-ben alapító tagja lett az intézmény az állatkertek világszervezetének.

A Budapesti Nemzetközi Vásár alig két évtized alatt az ország legnagyobb gazdasági idegenforgalmi rendezvényévé vált. Látogatottsága a második világháború éveiben érte el a csúcsot. A területi visszacsatolások miatt a látogatók száma néhány év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Sokan érkeztek ugyanis – immár belföldi turistaként – a korábban határon túlinak számító területekről. Amíg 1930-ban 530 ezer látogatót számláltak, 1942-43-ra elérte az 1,3 milliót a ligeti vásárvárosba látogatók száma. Mindez jelentősen fellendítette a többi városligeti létesítmény forgalmát is.

A 2. világháborút követő másfél évtizedben a hazánkba irányuló nemzetközi turistaforgalom a minimálisra zsugorodott. Az 1960-as évek elejéig néhány tízezer fő volt évente a beutazók száma. A hagyományos értelemben vett nemzetközi idegenforgalom zömét hivatalos utazások és rokonlátogatások tették ki. A belföldi idegenforgalom viszont, épp a lezért határok miatt, rohamos fejlődésnek indult ebben az időszakban. A hazai turizmus megélénkülése miatt felértékelődtek a Városliget sokféle szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget kínáló, ekkor már állami irányítás alatt működő létesítményei. A Fővárosi Nagycirkuszt, a Vidámparkot kikapcsolódásra és önfeledt szórakozásra vágyó tömegek keresték fel hétről hétre, töretlen maradt a Széchenyi Fürdő népszerűsége és látogatottak a Liget múzeumai, kulturális programjai is.

A háború idején részben lerombolt és szinte teljesen kifosztott, állatállomány nélkül maradt Állatkertben nehezen indult újra az élet. Komolyabb korszerűsítésekre, fejlesztésekre csak az 1950-es évek végétől nyílt lehetőség. A nehézségek ellenére már az 1950-es években elkezdődött az a folyamat, amelynek eredményeként napjainkra a Fővárosi Állat- és Növénykert a legnagyobb látogatottságú – évente másfél millió hazai és külföldi vendéget fogadó –  hazai kulturális intézményünkké vált.

A magyar idegenforgalomban az 1960-as évek új korszak kezdetét hozta. Az állami vezetés szakított a korábbi, szinte teljes bezárkózást eredményező politikai irányvonallal. Jelentős állami erőforrásokat mozgósítottak az ország nemzetközi idegenforgalomba történő, minél élénkebb bekapcsolása érdekében. Hasonlóan az 1920-as évekhez, a nyitás először a gazdasági turizmus területén bontakozott ki. Újraélesztették a Budapesti Nemzetközi Vásárokat, amelyek helyszíne az előző korszakhoz hasonlóan a városligeti vásárváros volt. 1958-től Budapesti Ipari Vásár néven szervezték meg az egyre népszerűbb és látogatottabb rendezvényeket, majd 1962 őszétől ismét Budapesti Nemzetközi Vásár néven szerepelt a kiállítás. Budapest ismét aktív szereplője lett a Nemzetközi Vásárok Szövetségének. Évről évre egyre több külföldi kiállító és látogató érkezett a Városligetbe 1973-ig, amikor a krónikussá vált helyszűke miatt tágasabb területre kellett költöztetni a vásárvárost.

Az 1960-as évektől kezdve a magyarországi idegenforgalomra is fokozatosan jellemzővé váltak a nemzetközileg megfigyelhető folyamatok. A tömegméreteket öltött turizmus az emberek mindennapi életének és a nemzetgazdaságnak is fontos tényezőjévé vált. A belföldi turizmus folyamatos bővülésének hajtóereje  a szabad rendelkezésű lakossági jövedelmek növekedése és a növekvő szabadidő volt. Az egyre növekvő külföldi vendégforgalmat pedig a nemzetközi politikai légkör fokozatos enyhülése, a gépkocsi- és légiközlekedés fejlődése, a fogadóképesség tárgyi és személyi feltételeinek gyors ütemű fejlesztése tette lehetővé. Az említett tényezők hatására hazánk mindjobban bekapcsolódott a nemzetközi idegenforgalomba. Mindez jelentős változásokat eredményezett a Városliget vendégforgalmában és turisztikai szerepében is.

Adottságai folytán a Városliget többféle kiváló helyszínt is kínált a tömegeket megmozgató nagyrendezvényeknek. A nemzetközi vásárok mellett lelátókat megtöltő, nézők tízezreit vonzó jégkorong mérkőzések, műkorcsolya versenyek, gyorsasági autó- és motorversenyek helyszíne volt. Bernie Ecclestone a magyarországi Forma-1-es versenypályát is szerette volna a Ligetbe telepíteni. Ez a terv szerencsére meghiúsult, de a tömegrendezvények tovább növelték a Városliget ismertségét és látogatottságát.

Az 1980-as évekre a turizmus Magyarországon is az életforma meghatározó részévé és fontos gazdasági ágazattá vált. Párhuzamosan azzal, hogy a hazánkba látogató külföldiek száma folyamatosan növekedett – és napjainkban is tovább növekszik –, a Hősök tere, az ott működő kiállítóhelyek, Vajdahunyad vára és a többi városligeti létesítmény látogatottsága is többszörösére nőtt. A 21. századba átlépve egyértelművé vált, hogy a megnövekedett hazai és nemzetközi turizmust jelentős fejlesztések nélkül nem képes megfelelő színvonalon kiszolgálni a meglévő létesítményhálózat. Ahogy a látogatók egymást követő nemzedékei birtokba veszik a Ligetet, az itt működő kulturális- szórakoztató- és sportlétesítmények programkínálatát, szolgáltatásait folyamatosan hozzá kell igazítani az újabb korosztályok megváltozott igényeihez.

Lovas Dániel teljes cikke, valamint a képek forrása itt találhatók.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
 Az exkluzív felvételt a Széchenyi Gyógyfürdő zsúfolt strandjáról egy svájci fotós, Carl Lutz készítette 1943 nyarán. Itt még ekkor minden békés volt, miközben elkeseredett harcok folytak a 2. világháború hazánkhoz is egyre közeledő frontjain (2)Kétoldalt vásári plakátok az 1930-as évekből, középen az 1937-es budapesti képes naptárban megjelent fotó az előző évi vásár nyüzsgő, látogatókkal teli központjáról (3)Balról a katolikus kongresszus angol nyelvű plakátja, a jobboldali képen a Hősök tere a római Szent Péter Bazilika főoltárának másolatával rendezvényszünetben, az oltár alatti átjárón a Városligetbe igyekvő látogatókkal (4)Balról női műkorcsolyázó kűr közben, háttérben a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönséggel, jobbról korabeli újság képriportja az 1939-es budapesti világbajnokság neves külföldi résztvevőiről, többek között a férfiak aranyérmét elnyerő angol Graham Sharpról (5)Kiváló művészek készítettek modern, látványos plakátokat a két világháború közötti korszakban az Állatkert népszerűsítésére. Közülük is kiemelkednek Fáy Aladár (1898-1963) festőművész alkotásai, amelyek egy állatkerti plakátpályázat kapcsán születtek (6)A háborús években nagy gondot fordítottak a magyar gazdasági szereplők és az idegenforgalom számára kiemelkedő jelentőségű rendezvény nemzetközi propagandájára. Figyelemre méltó, hogy még az 1941-es tavaszi kiállításon is látszólag békésen, egymás mellett mutatkoztak be a néhány hónap múlva már egymással háborúzó országok. Az idegen nyelvű plakátok közötti képen az 1942-es kiállítás messziről érkezett, népviseletbe öltözött látogatói (7)A Rákosi-korszakban a szocialista realizmus jegyében született plakátokkal ajánlották a belföldi turisták – korabeli szóhasználattal: a szorgalmas munkában megfáradt dolgozók – figyelmébe a városligeti szórakoztató és pihentető létesítményeket, a Széchenyi Fürdőt, a Vidámparkot, a Fővárosi Nagycirkuszt (8)A baloldalon látható plakát 1956-ban került az utcákra, a középső és a jobboldali pedig az 1960-as években. Utóbbiakon, az idegenforgalmi nyitás jegyében, már a külföldi turisták  számára érthető, nemzetközi Zoo felirat is látható (9)Egy évtizednyi Budapesti Ipari Vásár és BNV történet 1958-1968 között, plakátokkel elmesélve (10)A külföldi vendégkörnek szánt, Magyarországot és Budapestet népszerűsítő korabeli plakátokon rendszeresen feltűntek a Városliget ikonikus építményei. A baloldali Ikarus-plakáton és középen a Millenniumi emlékmű egy-egy jellegzetes részlete látható, a harmadik plakát jobbszélén pedig Vajdahunyad vára stilizált épületcsoportját fedezhetjük fel a Városligetet jelképező fák között (11)A Felvonulási téren és a Liget útjain rendezett gyorsasági motoros és autóversenyek már az 1950-es években is rengeteg érdeklődőt vonzottak. Az 1960-as évektől a versenyzők és a nézők köre is nemzetközivé bővült, egy-egy versenyre több tízezer ember volt kíváncsi. Az autó- és motorsport több évtizedes, tömeges érdeklődéssel kísért jelenléte érdekes epizódját képezi a turizmus szempontjából is a Városliget történetének (12)A Városliget népszerű turisztikai látványosságait bemutató térkép az 1970-es években készült képeslapon (13)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!