A felhős idő segítette hozzá Becquerelt a radioaktivitás felfedezéséhez
2016. március 1. 09:50 MTI
Százhúsz éve, 1896. március 1-jén fedezte fel Henri Becquerel francia fizikus a később radioaktivitásnak elnevezett jelenséget. A harmadszor kiosztott fizikai Nobel-díjat Becquerel 1903-ban kapta meg, megosztva Pierre és Marie Curie-vel.
Korábban
A német Wilhelm Conrad Röntgen 1895-ben katódsugárcsővel való kísérletezés közben fedezte fel az általa X-sugaraknak nevezett, később róla elnevezett sugárzást. Az új jelenséget azonnal tudósok serege kezdte tanulmányozni, köztük az akkor negyvenhárom éves Becquerel is. Családja nemzedékek óta tudománnyal foglalkozott, nagyapja az elektrokémia egyik megalapozója volt, apja a fluoreszcencia vizsgálatában ért el ragyogó eredményeket. Ő maga mérnöki diplomát szerzett, s előbb apjával, majd annak halála után egyedül kutatta a fénykibocsátás (foszforeszkálás) jelenségét.
Az éppen foszforsűrítménnyel foglalkozó Becquerel 1896 januárjában, a Francia Akadémián ülésén hallotta Röntgen beszámolóját. Hazatérve azt kezdte el vizsgálni, hogy a foszforeszkáló kristályok is bocsátanak-e ki röntgensugarakat. Vastag fekete papírba burkolt fotólemezekre kálium-uranil-szulfát kristályt helyezett, majd a csomagot kitette a napra. A fénytől védett lemezek ott feketedtek meg, ahol az urántartalmú sók voltak: Becquerel elkönyvelte, hogy helyesen gondolkodott, a napfény fluoreszcenciát indukált, eközben pedig röntgensugarak is keletkeztek.
Módszeres ember lévén március 1-jén a február végi, felhős napokon fel nem használt lemezeket is előhívta, és megdöbbenésére azokon is éles képet talált. Ahogy másnap az Akadémiának elküldött beszámolójában írta: "Minthogy a legutóbbi napokon nem volt napfény, becsomagolt próbadarabjaimat ládába helyeztem. Azt találtam, hogy a fotólemezek az urántartalmú sók éles kontúrjait mutatták." Kísérleteit új irányban folytatta, és rájött, hogy az új sugárzás nincs összefüggésben a foszforeszkálással, mert a nem foszforeszkáló uránvegyületeknél ugyanúgy észlelhető. Sikerült kimutatnia, hogy az új sugárzás az uránból ered, hasonlít a röntgensugarakra, mert szintén áthatol az anyagokon, de elektromos vagy mágneses mezőben elhajlik, és ionizálja a levegőt. A felfedezés csak akkor került a tudományos érdeklődés középpontjába, amikor egy másik elemnél, a tóriumnál is hasonlót tapasztaltak, majd a Curie-házaspár újabb radioaktív elemeket talált: a polóniumot és a rádiumot. A jelenséget 1898-ban nevezte el Marie Curie radioaktivitásnak.
A brit Ernest Rutherford 1899-ben mutatta ki, hogy a kibocsátott sugarak nem azonos töltésűek, egyik fajtájukat alfa-, a másikat béta-sugárzásnak nevezte el, utóbbiról felismerte, hogy ezek azonosak az elektronokkal. Mivel a sugárzás csakis az uránatomokból eredhetett, megszületett az első bizonyíték arra, hogy az atomnak magának is belső szerkezete van és elektronokat tartalmaz. Rutherford fogalmazta meg, hogy az elemek radioaktív sugárzás közben más kémiai elemekké "bomlanak", ezek ismét átalakulnak, s a radioaktív bomlássorok közben alfa- vagy bétarészecskék szabadulnak fel.
Becquerel 1901-ben felismerte a radioaktív sugárzás élettani hatását ia, leírva, hogy a zsebébe tett rádiumminta égési sebeket keltett. A jelenséget mások is megfigyelték, de az orvosok az ő cikkének hatására kezdték a sugárzás élettani hatását vizsgálni, s került sor gyógyászati alkalmazásra. A harmadszor kiosztott fizikai Nobel-díjat Becquerel 1903-ban kapta meg, megosztva Pierre és Marie Curie-vel "a spontán radioaktivitás felfedezéséért" (a díj fele illette őt, másik fele a házaspárt). 1908-ban elnökévé választotta a Francia Tudományos Akadémia, s röviddel ezután, 1908. augusztus 25-én halt meg. Róla nevezték el becquerelnek (Bq) a radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegységét az SI mértékrendszerben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap