A Fekete Vénusz meghódította Európát

2008. március 12.-Múlt-kor

1926-ban a vad húszas évek fekete bőrű amerikai szexistennője, Josephine Baker meghódította Európát. 1929. február 14-ei, müncheni fellépését azonban nem engedélyezték.

Kétmillióan sztrájkoltak Nagy-Britanniában: a cél a bányászok nyolcórás munkanapjának elérése volt, és a tüntetések sikerrel jártak. Mindez máshol is hatást gyakorolt: novemberben Henry Ford is bevezette a nyolcórás munkanapot üzemeiben.

Arthur James Earl of Balfour volt brit külügyminiszter megfogalmazta a domíniumok, mint autonóm közösségek státuszát. A Birodalmi Nemzetközösségből Nemzetközösség lett, ám az adott területek nem rendelkeztek függetlenséggel.

Paul von Hindenburg lobogórendeletet adott ki Németországban, amely szerint a fekete-vörös-arany lobogó mellett a fekete-fehér-vöröset is szabadon használhatták. A köztársaság hívei szerint Hindenburg ezzel a konzervatívoknak tett komoly engedményt. A vita kormányválsághoz vezetett, Hans Luther kormányfő lemondott, Hindenburg a helyére Wilhelm Marxot nevezte ki. Az országot szeptemberben felvették a Népszövetségbe.

Pilsudski marsall katonai puccsot hajtott végre Lengyelországban. Az államcsíny lezárta a belpolitikai vitákat, az államreform politikai és gazdasági konszolidációval járt, a szanálási rendszer azonban nem volt mentes az alkotmány rendelkezéseinek megszegésétől. Portugáliában is véget ért az első köztársaság: egy katonai puccsot követően Gomes de Costa tábornok feloszlatta az országgyűlést és hatályon kívül helyezte az alkotmányt.

Új uralkodó ült a japán trónra: Josihito tenno halála után az 1921 óta régensként hatalomban lévő Hirohito lett Japán új császára.

John Logie Baird brit technikus végrehajtotta az első televíziós közvetítést egy félhangosfilmről infravörös sugarakkal működő tévékészülékkel. Robert Goddard amerikai fizikus elkészítette és útnak indította a világ első folyékony üzemanyagú rakétáját.

Magyarországon a nemzetgyűlés parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel az előző év decemberében kirobbant frankhamisítási botrány kivizsgálása ügyében. Májusban az ügyben elítélték Windischgrätz Lajost és Nádosy Imrét. Bethlen és kormánya lemondott, ám azt Horthy nem fogadta el. Hatályba lépett a felsőházat létrehozó törvény. Decemberben választásokat tartottak, és forgalomba került az új fizetőeszköz, a pengő.

Országos ünnepségeket rendeztek Ferenc József halálának 10. évfordulójára. Klebelsberg Kunó beszédet tartott a magyar kultúrfölényről Tihanyban. A Nagyszénáson felavatták az első munkás-turistaházat, a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán felállították az első közlekedési villanylámpát.

1926-ban született Valéry Giscard d'Estaing politikus, Leslie Nielsen színész, Alan Greenspan közgazdász, Andrzej Wajda filmrendező, Jerry Lewis komikus, John Fowles író, Hugh Hefner a Playboy atyja, Miles Davis zenész, Marilyn Monroe színésznő, Allen Ginsberg költő, Conrad Hall fényképész, Tony Bennett énekes, Fidel Castro politikus, René Goscinny képregényrajzoló, Michel Foucault filozófus, Chuck Berry zenész, Eduard Sevardnadze politikus, Lukin László karnagy, Grosics Gyula sportoló, Kurtág György zeneszerző, Kokas Ignác festő, Papp László ökölvívó, Dario Fo drámaíró, Janikovszky Éva író, Hernádi Gyula író. Az év híres halottja volt Antoni Gaudí építész, Gertrude Bell régész, Rodolfo Valentino színész, Lars Magnus Ericsson feltaláló, Rainer Maria Rilke költő, Blaha Lujza színésznő, VI. Mehmed szultán, Vázsonyi Vilmos politikus, Hauszmann Alajos építész, Jászai Mari, színésznő, Harry Houdini (Weisz Erik) szabadulóművész, Claude Monet festő.

Szeretne többet tudni?

Böngésszen az 1926-os év további eseményei között!
A 100 év - 100 kép filmsorozat többi epizódja megtekinthető az alábbi weboldalon: http://www.tv-history.tv

Kölcsönözze ki a sorozat többi részét és nézze meg közel DVD minőségben a T-Online Tékában!