A dühös magyar oroszlánoktól a tébolyult lányig – hét híres önfeláldozó nő
2020. június 30. 09:54 Kulcsár Ádám
Korábban
A tudomány oltárán
„A tudományos munkát nem a közvetlen haszna alapján kell megítélni. Önmagáért, a tudomány szépségéért kell végezni” – mondta egy alkalommal Marie Curie, aki egészségét is veszélyeztetve egész életét szeretett tudományának szentelte.
Marie Skłodowska egy elszegényedett lengyel nemesi családnak volt a legfiatalabb gyermeke. A kenyerét kezdetben magántanítóként és nevelőnőként kereső, nővére orvosi tanulmányait anyagilag is támogató, hihetetlenül szorgalmas lány a Sorbonne-on szerzett matematika-, majd fizikatanári oklevelet.
Diplomája megszerzése után hazasietett, hogy megszerzett tudását hazája szolgálatába állítsa. A krakkói egyetem azonban neme miatt megtagadta alkalmazását, így visszatért Párizsba.
A mágnesesség iránti érdeklődése hozta össze későbbi férjével, Pierre Curie-vel. Közös munkájuk során felfedezték a Marie hazájáról polóniumnak elnevezett új radioaktív elemet, valamint a rádiumot is.
Egy fűtetlen fakalyibában négy hosszú év alatt 8 tonna bányameddőből állítottak elő 0,1 gramm rádium-kloridot, ebből kénsavval vonták ki a fémet. Az embert próbáló munka során egészségügyi állapotuk is jelentősen leromlott. A tudós házaspár – habár fényesen meggazdagodhatott volna – az eljárást szabadalom nélkül tette közkinccsé.
A radioaktivitás felfedezéséért 1903-ban fizikai Nobel-díjat kaptak, amelyet főként lakásfelújításra használtak fel, a többi részt pedig rászoruló diákoknak, illetve rokonságuknak adták.
Az 1911-ben másodszor is Nobel-díjban részesülő asszony az első világháború idején megszervezte a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát, megtanult vezetni, és az általa felszerelt röntgenkocsikkal járta a hadikórházakat.
Abban az időben még senki nem gondolta, milyen veszélyes védőruha nélkül sugárzó elemekkel dolgozni, Marie-nak is ez lett a veszte. Az 1934-ben leukémiában elhunyt tudós asszony jegyzetei, bútorai és egyéb tárgyai még ma is radioaktív sugarakat bocsátanak ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap