7 végzetes pillanat

A bécsi forradalom reményei is sírba szálltak a magyar seregek schwechati vereségével

2018. október 30. 11:53 MTI

170 éve, 1848. október 30-án zajlott a schwechati csata, amikor a Móga János vezette magyar haderő megütközött Windischgrätz csapataival, s vereséget szenvedett. Másnap elesett a forradalmi Bécs.

Magyar népfelkelők Pozsonynál

A bécsi demokratikus és radikális erők 1848 márciusától rokonszenvvel követték a magyarországi forradalmi fejleményeket. Hatalmas felháborodással fogadták Ferdinánd osztrák császár és magyar király 1848. október 3-ai proklamációját, amely elrendelte a magyar parlament feloszlatását, eltörölte annak rendelkezéseit, s Jellasics horvát bánt Magyarországon teljhatalommal ruházta fel. Az udvar a bécsi helyőrség csapataival akarta megsegíteni a szeptember 29-i pákozdi vereség után Bécs felé visszavonuló Jellasicsot.

Október 6-án a bécsi egyetemisták, munkások alkotta nemzetőrség megakadályozta a Richter gránátos zászlóalj Magyarországra indulását. A felkelők elbarikádozták magukat a Dunán átvezető Tabor-hidnál, a katonák pedig megtagadták az ellenük való fellépést. Latour hadügyminiszter gyalogságot és ágyúkat vetett be, tűzharc bontakozott ki, de délutánra a felkelők kerekedtek felül, a belvárosba vonultak, és a Szent István-dóm előtt szétverték a kormányerőket. A tüntető tömeg körülvette a hadügyminisztérium épületét, elfogta Latourt, akit népítélettel felakasztottak.

Október 7-én az uralkodó és udvara Olmützbe menekült, a kormány tagjai lemondtak vagy elmenekültek. Miután Auersperg gróf városparancsnok Jellasicshoz fordult segítségért, újabb összecsapások kezdődtek, melyek nyomán a kormánycsapatokat a felkelők kiszorították Bécsből. A főváros irányítását a városi tanács és a sebtében megszervezett központi bizottság vette át, Wenzel Messenhauser pedig megszervezte a főparancsnokságot. Önkéntesek érkeztek Brnóból, Salzburgból, Linzből, Grazból, mobilgárdákat állítottak fel felfegyverzett munkásokból és egyetemistákból, amelyeknek a lengyel Bem József volt a parancsnoka.

Az október 16-án a császári haderő főparancsnokává kinevezett Windisch-Grätz tábornok csapatainak egyik részével október 20-án körülzárta Bécset, és megkezdte az ostromot, a másik felét pedig a magyarok által szorongatott Jellasics megsegítésére küldte. Bécs kitartott, s a többszöri ultimátumra sem adta meg magát, ám a túlerő miatt Magyarországhoz fordult segítségért. A magyar katonai és politikai vezetés bizonytalankodott abban, hogy osztrák területen is folytatható-e az önvédelminek indult háborúskodás Ausztriával, ami értékes hetekbe került. Október 25-én a Kossuth jelenlétében megtartott pandorfi haditanács hosszú vita után úgy határozott, hogy megkísérli Bécs felmentését. Móga altábornagy csapatai azonban október 30-án, a Bécs alatti Schwechatnál vereséget szenvedtek a Windisch-Grätz és Jellasics által vezetett egyesült császári haderőtől, és kénytelenek voltak visszavonulni.

A külső támogatás nélkül maradt bécsi forradalom helyzete ezzel teljesen reménytelenné vált: Windisch-Grätz csapatai 31-én bevonultak a városba, és leverték a felkelést, melynek vezetőit, Wenzel Wessenhausert, Alfred Julius Bechert, Hermann Jellineket és Robert Blumot a megtorlások során kivégezték.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Jellasics katonái körében a schwechati csata előttA schwechati csata Anton Ziegler festményén
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!