A 9. századi Angliát egy mozgáskorlátozott viking formálta át

Testvérek bosszúja?

A sereg több ezer harcosból állt, többnyire Dániából, de voltak köztük a mai Norvégia, Svédország és Írország területéről származók is, parancsnokai pedig Csonttalan Ivar és fivérei, Halfdan és Ubba voltak. Ők Írországban alapozták meg hírnevüket a 850-es években a dublini viking királyság ura, Fehér Olaf szolgálatában. A 9. században Anglia nem volt egységes ország, ehelyett négy királyságra oszlott: ezek az északi Northumbria, a középen elhelyezkedő Mercia, Kelet-Anglia, és a déli részek nagy részét irányítása alatt tartó Wessex voltak.

Mire Ivar valamikor 870 után elhunyt, Northumbria, Mercia és Kelet-Anglia nagy része már a vikingek irányítása alatt állt. Az angolok ezt a területet Danelaw néven ismerték. Mindezt egy olyan hadvezér alatt érték el, akinek nehezére esett járni, ezért a legendák szerint egy felfordított pajzson vitték csatába.

A skandináv sagák szerint Ivar lábaiban születésétől fogva „csak porc volt ott, ahol csontnak kellett volna lennie, de ettől eltekintve magasra és jóképűvé nőtt, bölcsességben pedig a gyermekeik legjobbja volt.” Szülei a legenda szerint a kalandor-király Ragnar Loðbrók és a völva (jósnő) Aslaug voltak, a gyermek születési rendellenessége pedig annak volt köszönhető, hogy többi gyermeküktől eltérően erőszakból fogant. A tudományos konszenzus szerint Ragnar valószínűleg inkább fiktív alak, mint valós történelmi személy – alakja arra szolgált, hogy a különféle mítoszok szereplőit egymáshoz kapcsolja, illetve eggyé kovácsolja a skandináv népek terjeszkedésével létrejövő különböző legendáriumokat.

Mindazonáltal Csonttalan Ivar létező személy volt, és vélhetően nem ok nélkül viselte e ragadványnevet. Egyes elméletek szerint az osteogenesis imperfecta, azaz tökéletlen csontképződés nevű veleszületett betegségben szenvedhetett, mások szerint ízületei hipermobilak lehettek, azaz a normálisnál lazábbak, ami szintén mozgáskorlátozó hatású lehetett. Lehetséges az is, amire a 13. században keletkezett Ragnarssona þáttr („Ragnar fiainak története”) egyik sora utal, miszerint a „csonttalan” kifejezés az impotencia eufemizmusa.

A sagák meglehetősen nemes célúként írják le a nagyszabású skandináv inváziót: Ivar és testvérei apjuk, Ragnar halálát kívánták megbosszulni az őt eláruló northumbriai király, Ælla hatalmának megdöntésével. Ez minden bizonnyal egy utólagos magyarázat, amellyel a fosztogatáson és területfoglaláson kívül mással is próbálták magyarázni a hadjáratot. Ha Ragnar Loðbrók létezett is, igen kevéssé valószínű, hogy Ælla úgy ölette volna meg, ahogyan azt a hagyományok rögzítik, azaz hogy egy mérges kígyókkal teli verembe vetette. Nem csupán az valószínűtlen, hogy egy angolszász király ilyen vermet tartott volna fenn, de a Brit-szigeteken ekkoriban sem éltek az emberre veszélyes marású kígyófajok.

Sokkal valószerűbb az, hogy Ælla árulása és a kígyókkal teli verem puszta allegóriák. Ællát angolszász kortársai is trónbitorlónak tartották, aki Northumbria legitim uralkodóját, Osbehrtet taszította le a trónról – a vikingek és leszármazottaik ezzel mintegy készen kaptak egy antagonistát a történetükhöz, mivel tény, hogy Ælla volt az első uralkodó, akinek országára támadt a nagy pogány sereg.

1. Testvérek bosszúja?
2. Sikeres hódítás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye