A 19. századi amerikaiak a vámpírokat okolták a tuberkulózisért

Egy ismeretlen ír regényíró világsikere

Valószínű, hogy Bram Stoker 1897-es regényét, a Drakulát is legalább részben a 19. századi amerikai vámpírpánik ihlette.

A regény címét adó több száz éves élőhalott vérszívó többször férkőzik közel kiszemelt áldozataihoz, vérükből táplálkozva egyre jobban legyengítve őket, mígnem haláluk után maguk is vámpírrá változnak. További közös pont, hogy az élők véréből való táplálkozást követően Drakula is megfiatalodni látszik.

Új-Anglia vámpírjai egy fontos dologban azonban különböztek Stoker karakterétől: az itteni emberek hite szerint a természetellenesen épen maradt holttestek (az esetek többségében) nem hagyták el fizikailag sírjukat, sokkal inkább a holttestet megszálló gonosz szellem táplálkozott az élők életerejéből, és tartotta „frissen” a földben nyugvó halottat.

A szellem áldozatai azért az elhunyt családja köréből kerültek ki, mert velük volt erős az illető spirituális kapcsolata.

A vámpírgyanús holtak exhumálásának szokása nagy valószínűséggel a német területekről, vagy Európa még keletebbi részeiről érkező bevándorlók, vélhetően magukat gyógyítóként aposztrofáló kuruzslók révén érkezett Új-Angliába.

Egyes kutatók szerint már a függetlenségi háború (1775-1783) idején a brit koronát szolgáló hesseni zsoldosok magukkal hozhatták a térségbe.

Egy, a connecticuti Wilmington helyi hírlapjának szerkesztőségéhez 1784-ben írt levélben egy városi hivatalnok emel panaszt egy külföldi „sarlatán” ellen. Az illető a levélíró szerint széles körben terjeszti a tuberkulózisban elhunytakkal kapcsolatos rituálék szükségességét, és tanácsára egy férfi már két halott gyermekét is exhumálta.

A kutatás jelenlegi állása szerint mintegy 80 dokumentálható esetben történt a tuberkulózishoz társított hiedelmekből eredő exhumálás Új-Angliában, a szokás legalább 1784-től kitartott egészen 1892-ig.

A fennmaradt források szerint a 19. század során a szokás ráadásul nem csupán elterjedtté, de elfogadottá is vált, nem csupán a lakosság, de gyakran a települések vezetősége, és több esetben még az egyház képviselőinek körében is.

1. Exhumálás és bizarr rítusok
2. Egy ismeretlen ír regényíró világsikere
3. Regionális különbségek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe