8400 éves kutyasírra bukkantak Svédországban
2020. szeptember 28. 17:39 Múlt-kor
Egy 8400 évvel ezelőtt, emberek által gondosan eltemetett kutya maradványaira bukkantak egy neolit kori település közepén a Blekinge megyei Ljungavikenben. A körülötte talált tárgyakat nagy valószínűséggel szintén emberek helyezték köré, az emberi temetkezésekhez hasonló sírmellékletként – a jelek szerint az eb nagyra értékelt társa lehetett a közösségnek.
Korábban
A lelet az egyik legrégebbi kutyasír Svédországban, és eddig az egyetlen, amely neolit kori emberi település középpontjában helyezkedik el.
A csontokat szakképzett állatoszteológus is megvizsgálta, azonban nem tudott pontos fajtamegállapítással szolgálni, mivel az őskori állat nem felel meg egyetlen mai kutyafajtának sem. A szakértő leginkább „egy erőteljes agárhoz” tudta hasonlítani az eb testfelépítését.
„Azt reméljük, sikerül a kutyát kiemelni preparációként, tehát a földdel és egyebekkel együtt, és a Blekingei Múzeum lelettárában folytathatjuk a vizsgálatokat” – mondta el a kutatás vezetője, Carl Persson.
„Egy ilyen lelettől az ember még közelebbinek érzi magát az egykor itt élőkhöz” – tette hozzá. „Egy eltemetett kutya azt mutatja, mennyire hasonlóak vagyunk évezredek távlatából is – a szeretet és a veszteség érzései azonosak.”
Abban az időben, amikor a település lakott volt (nagyjából Kr. e. 6500 és 5700 között), e hely egészen közel volt a tengerhez, sziget vagy félsziget lehetett. A régészek szerint csupán az év egy részében tartózkodtak itt a lakók, nyáron és ősszel, azaz a halászatra és a fókavadászatra legalkalmasabb időszakban.
A terület paleobotanikai vizsgálata arra enged következtetni, hogy vad dinnye, illetve málna is termett itt, amelyekért az ősidők embere ugyancsak idejárhatott. A későbbiekben az emelkedő tengerszint idővel elárasztotta tartósan a partot, iszappal fedve be a település maradványait, ami elősegítette a jó állapotban való megőrződésüket.
A 2015-ben elvégzett régészeti felmérés 56 különböző építmény nyomaira bukkant, főként tűzhelyek, cölöphelyek és különféle gödrök formájában. Későbbi, bronz- és vaskori nyomok is előkerültek, azonban a kutyasír egyértelműen az őskori réteghez tartozik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.