56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?

Eltűnő Kossuth-címer

A jelenkori olvasó kizárólag a fejléceket és az impresszumokat böngészve is számtalan magyarázatra váró talánnyal és a mámoros-viharos napok zavarodottságával szembesül.

A lapcímek megváltoztatása, a lapgazdák helyett a függetlenséget hangsúlyozó önmeghatározás, mi több, a „szerkeszti a szerkesztőbizottság” formula feltűnő elszaporodása, a fejlécek fölé, illetve alá kerülő (nem ritkán az addig általános „Világ proletárjai egyesüljetek!” helyetti) jelszavak nem szorulnak különösebb magyarázatra.

Ha az olvasó azzal szembesül, hogy a Magyar Népsport első oldalára november 1-jén – több más lappal egy időben – felkerülő Kossuth-címer másnapra eltűnik, gondolkodóba esik. A krónikás megvallja, erre a talányra egyelőre nincs válasza, s azt is csak találgatni tudja, hogy a már említett Egyetemi Ifjúság talán azért cserélte le november 2-án a „Jöjj el, szabadság, / te szülj nekem rendet…” József Attila-verssort, mert Vörösmarty Szózatát („Hazádnak rendületlenül, / Légy híve óh, magyar”) alkalomhoz illőbbnek vélte.

Igen ám, de akkor a következő lapszámban miért tért vissza a szerkesztőség a szabadságért sóhajtó József Attila-citátumhoz?

Vajon milyen műhelyviták dúltak ezen apró változtatás körül, vagy – hitelt adva egy 1957-es ügynöki összefoglalónak (melyet „Meszlényi” fedőnéven írt Dömötör László hírlapíró) – az „egyszemélyes” szerkesztőség mindenesének, (az 1956 után Oxfordban műfordítói és egyetemi karriert befutott) Gömöri Györgynek tulajdonítsuk ezt az érdekes bizonytalankodást, amelyre ő maga sem emlékszik?

„A főváros lakossága követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását!” (Kép forrása: Fortepan/ Pesti Srác2)

A forradalom alatt legtöbbször megjelenő nagy múltú napilap, a Magyar Nemzet impresszumai és annak változásai szintén rejtélyesek. Mai ismereteink szerint a napilap munkatársai október 23-a és november 4-e között 14 számot állítottak össze, ebből négy rendkívüli kiadás volt, s mind a négy 26-án került az utcára.

Emlékeztetőül: a Kossuth téri sortűz utáni napról beszélünk, arról a napról, amikor szovjet tankok cirkáltak Pest utcáin, amikor (egyébként be nem tartott) kijárási tilalom is érvényben volt, amikor a város teljességgel felbolydult, s a jól ismert fejlécű (s a Hazafias Népfront lapjaként hirdetett) Magyar Nemzet röplapon öles betűkkel adta hírül a nap legfontosabb eseményét (Gerő Ernőt felmentették), s a rövidke „Lobogjatok magyar zászlók!” című publicisztika, no meg a „következő kiadásunk” ígérete azt jelezte, hogy a lap munkatársai dolgoznak.

1. Látványos szakítás a múlttal
2. Régiek és újak
3. Eltűnő Kossuth-címer
4. „Ahogy lehet – úgy kell”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége