5 bizarr természeti katasztrófa
2016. január 14. 08:41
Súlyos földrengések, pusztító hurrikánok, hatalmas árvizek, gyilkos aszályok – a természeti katasztrófák mindig is hozzátartoztak az emberiség történetéhez. Bár a tragédiák következményei általában nagyjából előre kalkulálhatóak voltak, néhány esetben előfordult, hogy a természeti csapások váratlan környezeti változásokat idéztek elő.
Korábban
Az év, amikor nem volt nyár
Az írott történelem legnagyobb vulkánkitörése 1815 áprilisában az indonéz Sumbawa szigetén zajlott le. A Tambora vulkán többnapos tombolása következtében tízezrek haltak meg. A katasztrófa súlyát mutatja, hogy az első kitörés robaját még a mintegy 1200 kilométerre fekvő Batáviában (a mai Jakarta) is észlelték, de a robbanásokat a brit kormányzó először csak ágyúdörgésnek vélte, és még egy hadihajót kiküldött a feltételezett kalózok leverésére. A második nagy kitörés alatt már 40 kilométeres magasságba szökött fel a hamufelhő. Míg a Vezúv i. sz. 79-es kitörésekor 3,54 köbkilométer vulkáni anyag került a felszínre, addig a Tambora esetében 110 köbkilométer.
A kataklizma során a levegőbe repülő vulkáni anyag komoly éghajlatváltozást okozott: a sztratoszférában egyfajta láthatatlan, a napsugárzást részben visszaverő felhő keletkezett, és a Föld átlaghőmérséklete mintegy fél fokkal csökkent. A vulkán térségében nem érett be időben a termés, és az indonéz szigetvilágban mintegy 70 ezren haltak meg éhínség és járványok következtében. Az indiai szubkontinensen még ennél is komolyabb pusztítást végeztek a vulkánkitörés által okozott aszályok és árvizek, amelyek a koleravírus egy új törzsének kifejlődését eredményezték, milliók halálát okozva ezzel. A szokatlanul hideg időjárás Amerikát és Európát is elérte. Az öreg kontinens történetébe az 1816-os, éhínségekkel és járványokkal (Magyarországon tífuszjárvány tört ki) tarkított esztendő egyenesen a nyárnélküli évként vonult be. A szokatlanul hideg időjárásnak mindazonáltal bizonyos tekintetben pozitív hatásai is voltak: mivel Mary Shelley nem tudta élvezni a nyári napsütést, így megírta a Frankensteint, és sokan úgy vélik, Karl Draist is a hideg időjárás – pontosabban a motiváció, hogy találjon egy alternatívát a lovakkal történő szállításra – inspirálta a bicikli ősének kifejlesztésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap