25 évvel a világháború vége után lépett újra kapcsolatba Németország és Lengyelország

Willy Brandt német kancellár (b) és Jozef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök (j) aláírják az egyezményt, 1970. december 7.

A második világháborút követően a vasfüggöny által kettéosztott Európa egyik különösen érzékeny pontja a Németország területének nagyobb részével rendelkező, a nyugati blokkhoz tartozó NSZK és a kommunista Lengyelország, a háború és a német megszállás által alighanem a legsúlyosabban sújtott ország viszonyának rendezetlensége volt.

Willy Brandt 1969-es kancellárrá választásával új korszak köszöntött be az NSZK Kelet-politikájában. A diplomáciai és egyéb kapcsolatok újbóli felvételét célzó nyitás első lépéseként a Szovjetunióval került aláírásra államközi szerződés 1970. augusztus 12-én, ami aztán megnyitotta az ajtót a Moszkva által dominált szocialista országokkal való kapcsolatok rendezése felé is.

Az első ezen országok sorában Lengyelország volt, amelyhez talán a térségben a legszorosabb történelmi kapcsolatok fűzték hagyományosan Németországot. Władysław Gomułka lengyel pártfőtitkár már 1970 májusában kijelentette, hogy nyitott lenne egy államközi szerződés aláírására, amennyiben az NSZK hajlandó lenne a háború után meghúzott lengyel-(kelet)német határ elismerésére.

A megegyezést sokan nehezen tartották lehetségesnek, mivel az mintegy 100 000 négyzetkilométernyi, egykor Németországhoz tartozó területről való végleges lemondást jelentett német részről.

Mint azt a végleges szerződés varsói aláírásakor mondta Brandt december 7-én, az egyezmény „nem ad fel semmit, amit már rég ne játszottak volna el”. A kijelentés legfőképpen hazai ellenzékének szólt, amely nem értett egyet az igencsak egyoldalú kompromisszumokkal.

A szerződés ratifikálásával szemben olyan nagy volt a Bundestagban az ellenállás, hogy az az NSZK történetének első bizalmatlansági indítványát eredményezte a kancellárral szemben.

A törvényről való 1972. májusi szavazáson azonban végül a CDU/CSU frakció ellenszavazat helyett tartózkodott, így a szerződésben foglaltak törvényi erőre léptek Nyugat-Németországban is. Ennek napján, 1972. június 3-án a két ország egyúttal felvette újra a diplomáciai kapcsolatokat is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A "lacipecsenye" és a "lacikonyha" kifejezések is Dobzse László király emlékét őrzik
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
• Akire a bakó negyedszer is lesújtott
• A Habsburg, aki elvesztette Bécset