20. század

Tilalmak és szabályok a Városliget történetében

Ahogy a 19. század utolsó negyedében egyre gondozottabbá, parkjellegűvé vált az egykori Városerdő, és rohamosan növekedett használóinak száma, megoldásra váró kérdésként merült fel a telepített növényzet megvédése, mert gyakori... Tovább

Galéria Moholy-Nagy László mestere is volt a Tanácsköztársaság híres festője
Galéria Amikor Bánky Vilma lábai előtt hevert Hollywood és az egész némafilmes világ

Ki volt valójában Korvin Ottó, a „vörös inkvizítor”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”?

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű... Tovább

Aznap, 1944. március 19.

1944. március 19-én a hírlapok tartalmát többnyire a háborús eseményekről való tudósítások tették ki. Több cikk jelent meg az éppen kilátásba helyezett finn-szovjet béketárgyalásokról, az olaszországi harcokról, és Kossuth Lajos... Tovább

Honnan ered az „oké” szó?

Az amerikai angol nyelv talán egyetlen szava sem terjedt el úgy a világban, mint az „oké” (változatos írásmódokkal). A sokszor határozószóként és melléknévként egyaránt használt kifejezés eredetét olyan mértékű homály fedi a köztudatban, amennyire használata elterjedt a világon.

„Minden ellenállást kíméletlenül le kell törni” – így zajlott Magyarország német megszállása

A német megszállással új korszak kezdődött Magyarország második világháborús történetében: az 1918-ban elnyert teljes szuverenitás és függetlenség pontosan 75 évvel ezelőtt ért véget, és csak 1990-ben sikerült visszaszerezni újra.

Jólfésültsége miatt sétálhatott az űrben Alekszej Leonov

Alekszej Leonov szovjet űrhajós volt az első ember a történelemben, aki 54 évvel ezelőtt, 1965. március 18-án a Voszhod–2 űrhajóból az űrbe kilépve űrsétát hajtott végre.

Máig nincsenek meg a tettesei minden idők egyik legnagyobb műkincsrablásának

Huszonkilenc éve, 1990. március 18-án történt minden idők egyik legnagyobb műkincsrablása: ismeretlen tettesek csaknem félmilliárd dollár értékben vittek el festményeket a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumból. Az alkotásokat - köztük Rembrandt és Degas műveit - a mai napig nem találták meg.