Interaktív térképen a budapesti gettó története

Tarlós István főpolgármester arról beszélt: az emlékfal avatásakor "közösen emlékezünk, és reménykedünk abban", hogy az a világ, amelyben a gettó felépülhetett, soha nem jön vissza. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon "azoknak az ordas eszméknek", amelyek a hetven évvel ezelőtti tragédiához vezettek, nincs igazi bázisuk. Nincs budapesti vezető, aki egyetértene ezekkel eszmékkel - tette hozzá.

Tarlós István úgy fogalmazott: bízhatunk abban, hogy itt egy népként, egy közösségként, békében és szeretetben élhetjük azt az életet, amelyet a gondviselés kiszabott számunkra. A főpolgármester külön köszöntötte az ünnepség résztvevői között azokat, akiket egykor a gettóba zártak, és reményét fejezte ki, hogy feloldódott már bennük a félelem, és otthon érzik magukat "közöttünk".

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kiemelte: a fal a valamikori gettófal vonalában épült, emlékeztetve a hetven évvel ezelőtti borzalmakra, de egyben olyan helyen, ahol ma több száz magyar zsidó kisgyerek tanulja Arany János Toldiját és a Biblia talmudi magyarázatait. A zsidó közösség számára az emlékezés legmegfelelőbb módja az újjáépítés - mondta. Akkor tudunk emlékezni, ha a borzalmakból levonva a következtetéseket egy jobb jövőt építünk - tette hozzá. Az EMIH vezető rabbija kitért arra is, hogy az emlékfal azért más, mint a többi holokauszt-emlékmű, mert nemcsak emlékmű, hanem oktatási eszköz is.

Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), Erzsébetváros polgármestere rámutatott, hogy miközben emlékezni erkölcsi kötelességünk, fontos, hogy az emlékezést tettek is kövessék. Tettek, amelyek hozzájárulnak egy olyan közösség építéséhez, amelyben mindenki fontos - hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy pár éve egy leromlott, használaton kívüli épület állt a Dohány utcának ezen a részén, ma azonban egy virágzó oktatási intézmény működik ott, amelybe olyan szülők íratnak be diákokat, akiknek fontos, hogy kultúrájukat, identitásukat szem előtt tartva neveljék gyermekeiket. A polgármester hozzátette, Erzsébetváros mára olyan közösséggé vált, amelyben az együttműködést valódi tartalommal töltik meg, az együttgondolkodást pedig tényleges eredmények követik.

Oláh Lajos, Erzsébetváros egyéni országgyűlési képviselője, a Demokratikus koalíció politikusa arról beszélt, hogy az emlékfal átadása a gyerekekről szól; a múltról beszélünk, de a jövőnek szeretnénk üzenni. Hangsúlyozta, hogy hetven éve nem a gonosz, hanem a közönyös emberek sokasága miatt történt meg az, ami nem történhetett volna meg. A múlt arra tanít - tette hozzá -, hogy szólni kell, ha mást bántanak, és meg kell védeni azokat, akiket igazságtalanul bántanak.

Az átadó ünnepségen Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete gyújtotta meg azt a gyertyát, amellyel a több mint háromszáz résztvevő az egykori gettó áldozataira emlékezett. A Sugár Péter által tervezett emlékfalon interaktív térkép tünteti fel a környék legfontosabb helyeit, ismerteti a városrész történetének főbb eseményeit is, és egy zsoltár is olvasható rajta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok