Történelmi emlékhellyé avatták az Eötvös József Collegiumot

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára a kollégium épülete előtt mondott köszöntő beszédében emlékeztetett, hogy a kormány márciusban döntött a kollégium emlékhellyé válásáról. A történelmi emlékhely nem más, mint "a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó, jelentőséggel bíró helyszín" - mondta. Kiemelte: az Eötvös József Collegium az első olyan állami oktatási intézmény, amely megkapta a kitüntető címet.

Az alapító Eötvös Loránd maga is egyfajta tanárképző központot akart a kollégiumból létrehozni - mondta Palkovics László. Felidézte, hogy a kollégium már az alapítását követő években az adott kor elitképző intézményévé vált, a két világháború között pedig a magyar szellemi elit egyik legkiemelkedőbb nevelőintézménye volt, ahonnan "országunk nagyjai, tudósai indultak az útjukra".

Palkovics László szerint nem véletlen, hogy a minőséget, a kiválóságot, az egyéniséget felkaroló szellemisége miatt a második világháború után a hatalom megkísérelte felszámolni a kollégiumot. Elvették a nevét, és közönséges zsúfolt diákszállóvá alakították, de a kollégium szellemiségét még a mindent ellenőrizni akaró totális hatalom sem tudta megtörni. Mint elmondta, a kollégium ma is bízhat a kormányban, hiszen ahogy támogatta a múltban, úgy most az általa adományozott kitüntető cím is bizonyítja, hogy a jövőben sem feledkeznek meg a nagy hírű intézményről.

Papp Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főosztályvezetője elmondta, jelenleg Magyarországon 47 történelmi emlékhelyet tartanak számon. A kollégium méltán érdemelte ki a címet, hiszen az intézmény a kezdetektől napjainkig kimagasló tudású középiskolai tanárokat és szaktudósokat nevelt - jelentette ki.

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora szerint a kollégium azért is kivételes, mert a megálmodók céljait, az általuk vallott értékeket a múlt század politikai viharai ellenére átörökítette, mind a mai napig hitelesen képviseli. A kollégium a kezdetektől a modern tanárképzés, a tudós tanárok kinevelésének ideájától vezérelve működött. Ilyen atmoszférával várta az ország legtehetségesebb diákjait, akik sokszor igen nehéz körülmények közül érkeztek. Szavai szerint a kollégium - amely az 1900-as évek elején került a mai, XI. kerületi Ménesi úti helyére - szokatlan dimenziót nyitott az oda érkezőknek a szabadság, az önkormányzatiság, a demokratikus működés keretezte közösségi életével.

Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP), Újbuda polgármestere arról beszélt, hogy a kollégium - Eötvös Loránd szavai szerint - a bizalom alapkövére épült, és ugyanilyen alapkő az a közösség is, amely a kollégium életét évtizedről évtizedre formálja. A közösség erejében pedig az intézmény sikere és kiválósága rejlik. "A minőséggel szembeni meg nem alkuvásnak köszönhető, hogy fénye nem kopott fennállása óta" - mondta Hoffmann Tamás, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatnak kötelező segítenie, hogy ez így is maradjon.

Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet vezetője az Eötvös Collegium Baráti Kör képviseletében arról beszélt, hogy az intézményben az oda érkező diákok megtanulhatták egymás tiszteletét, valamint tudomásul venni a másként gondolkodást. Hozzátette: "van azonban valami, ami összeköt minket, és ez a kollégium jelmondata: a szellem szabadon szolgál".

Roland Galharague francia nagykövet köszöntőjében utalt rá, hogy a párizsi École Normale Supérieure mintájára alapították meg a budapesti kollégiumot. A párizsi intézményt a francia forradalom idején azzal a céllal hozták létre, hogy a legnagyobb tehetségek tanulhassanak ott származástól függetlenül - mondta a diplomata.

A felszólalók emlékeztettek, hogy a kollégiumban tanult a többiek mellett Benda Kálmán történész, Keresztury Dezső író, költő, Kodály Zoltán zeneszerző és Kosáry Domokos történész. A történelmi emlékhely sztéléjét a felszólalók együtt leplezték le a kollégium épületénél. Roland Galharague a mellette lévő francia nyelvű reliefet leplezte le. A felavatott sztélén az áll: az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik. A Collegium 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók