Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
2014. július 29. 12:10
Korábban
A zsidómentő
"Nem tudom, vendég vagyok-e vagy fogoly" - mondta munkatársainak a Debrecenbe induló Raoul Wallenberg, akit utoljára egy szovjet tiszt és két katona társaságában látták 1945. január 17-én. A gazdag és befolyásos svéd családból származó Wallenberg angol, német és francia nyelvtudása és kiváló kommunikációs képessége révén kereskedelmi cégeknél dolgozott, így került kapcsolatba Magyarországgal, ahol 1944 májusában megkezdődött a gettókba zárt zsidók deportálása.
A svéd nagykövetség ideiglenes útlevelek kibocsátása révén igyekezett védelem alá helyezni az üldözötteket (eleinte azokat, akiknek rokoni vagy üzleti kapcsolataik voltak az északi államban). Látván a svédek erőfeszítéseit, az amerikai Háborús Menekültügyi Hivatal (WRB) a svédországi zsidóktól kért javaslatot az összehangolt magyarországi mentőtevékenység irányítójának személyére. A Közép-Európai Kereskedelmi Rt. zsidó származású elnöke munkatársát, Wallenberget ajánlotta, aki azonnal és önként elvállalta a feladatot.
A svéd követség másodtitkáraként a német megszállás alatt álló Budapestre érkező Wallenberg kiterjedt diplomáciai tárgyalásokba kezdett, jelentéseket küldött a svéd külügyminisztériumnak, növelte a svéd zászló által védett házak számát, valamint egy, a Vöröskereszt égisze alatt létrejövő gyűjtőtábor felállítást tervezte. A legtöbb zsidó életét azonban a svéd követség által kiállított menlevéllel sikerült biztonságba helyeznie. Jóllehet 1500 "Schutzpass" kibocsátására kapott engedélyt, sikerült ezt a számot 4500-ra emelnie, a valóságban még ennél is jóval többet adtak ki. A nagy veszélyt vállaló Wallenberg - ha kellett - a vagonokból is kiszedte a zsidókat, s gyakran puszta jelenlétével, határozott fellépésével is életeket mentett.
A szovjet csapatok 1945 januárjában szabadították fel a budapesti gettót, a diplomata 17-én hagyta el Budapestet, ekkor látták utoljára. További sorsa, halálának helye és időpontja tisztázatlan. Annyi bizonyos, hogy sofőrjével együtt letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. A szovjet kormány 1947-ben azonban úgy nyilatkozott, hogy "Wallenberg nincs a Szovjetunió területén", és feltételezhető, hogy a budapesti harcok során életét vesztette. 1957-ben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter azt a hivatalos tájékoztatást adta, hogy Wallenberg 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Ljubjanka börtönben, szívroham következtében. Egy volt fogoly állítása szerint a diplomata a Jeges-tenger partjához közeli egykori Vorkuta munkatáborban hunyt el 1950 nyarán skorbutban, míg egy bátrabb elmélet szerint Wallenberg a 80-as évekig is élhetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.