2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

"Fegyverszünet zárta le az 1. világháborút"

2014. május 8. 13:00 MTI

Az első világháború európai polgárháború volt, amely alapvetően befolyásolta a kontinens és az egész világ jövőjét - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az első világháború kitörésének 100. évfordulóján tartott konferencián, csütörtökön Budapesten.


Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán tartott kétnapos rendezvény első napján a főigazgató kiemelte: a szembenálló felek nem tették egyértelművé céljaikat, emiatt az állóháborúval végeláthatatlan módon meghosszabbodott az összecsapás. Emlékeztetett: a világkereskedelemben vezető brit világbirodalom gazdasági előnye az Egyesült Államokhoz és Németországhoz képest drasztikusan csökkent a 19. és 20. század fordulóján. A német-brit összecsapás a német egység tényéből következett, tehát a világháború 1914-es kitöréséről "1871 döntött", amikor létrejött az egységes Németország.

Schmidt Mária közölte: a brit világbirodalom Németország elszigetelésére törekedett az első világháború előtt, ennek érdekében pedig Oroszországgal és Franciaországgal is kibékült. Úgy fogalmazott: "szorult a hurok Németország körül", amely "félni kezdett a jövőtől", miközben a franciák anyagilag is támogatták az orosz katonai potenciál növelését.

Szólt arról is, hogy az európai testvérháború kitörésének ürügyéül szolgáló merényletet, melynek során megölték az osztrák trónörököst, az orosz titkosszolgálat támogatta. Felhívta a figyelmet: a német állam és az Osztrák-Magyar Monarchia biztosította állampolgárainak a liberális szabadságjogokat, Németországban pedig ekkor már bevezették az általános választójogot. Ezek az országok "összehasonlíthatatlanul kevesebb háborút kezdeményeztek" a 19. században, mint ellenfeleik, az antant hatalmak - szögezte le.

Megjegyezte: a nemzetek és nemzetiségek fejlődését nem lehetetlenítette el a Habsburg-monarchia, míg az alkotmányos berendezkedésre épphogy csak elkezdte az áttérést Oroszország az első világháború előestéjén, a britek pedig koncentrációs táborokba zsúfolták ellenségeiket az angol-búr háborúban. Schmidt Mária elmondta, hogy Európa népességének 6 százaléka esett el a csatákban vagy rokkant meg súlyosan, Magyarországnak 700 ezer hősi halottja, illetve ugyanennyi sebesültje volt, továbbá még egyszer ugyanennyien estek hadifogságba.

Megemlítette: miközben a győztes hatalmak a háború során végezetesen meggyengültek, a győzelmet eldöntő Egyesült Államoktól várták az új rend szavatolását, és olyan békét kényszerítettek a vesztesekre, amelynek megtartására nem volt erejük. Az Egyesült Államok ezenkívül nem ratifikálta a szerződéseket és nem volt hajlandó a Népszövetségbe belépni - tette hozzá. Olyan békét kényszerítettek Európára, melyről tudták, hogy igazságtalan és nem lehet tartós, a határok önkényes meghúzásával pedig elérték, hogy egymásban lássanak ellenséget az újonnan létrejött szomszédos kis államok - összegzett Schmidt Mária.

Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt száz évben alakult ki a nemzeti államok többsége Európában, s az államok nagy részének jelenlegi határai is ebben az időszakban jöttek létre. Ennek mozgatórugója az volt, hogy minden nemzet arra törekedett: saját államot teremtsen, ahol mindenki számára hozzáférhetővé válnak az anyagi és szellemi javak.
Rámutatott: a nemzetállamok határainak kiépítése szükségszerűen vezetett háborúkhoz, a régi típusú, nemzetek feletti birodalmak pedig összeomlottak.

Glatz Ferenc az első világháborút lezáró békeszerződést fegyverszünetnek nevezte, mert a Németországra erőltetett béke feltételei nem voltak teljesíthetők, ahogy az 1945-47-es békerendszer sem hozott békét és korrekcióra szorult, ezért az egymást követő háborúk összefüggésben állnak. Szólt arról: az ismétlődő fegyveres konfliktusok az európai területi rendszerek átszabásának szándékával alakultak ki, a háborús felelősségben pedig osztoznia kell minden korabeli hatalomnak, ahogy a nemzeti radikális, valamint a szélsőbaloldali mozgalmak kialakulásában is megoszlik a felelősség közöttük. A weimari demokráciától megtagadták a méltányos békét, ezért ragadhatta meg a hatalmat Hitler - jegyezte meg.

Megemlítette: az EU-ban nyolc olyan egymillió fő feletti nemzeti közösség él, amelynek nincs nemzetállama vagy nemzetállamuk Európán kívül található. A migrációs kisebbségek új jelenség termékei, amelynek egyik magyarázata a víz- és élelemhiány nyomasztó gondja az Európán kívüli társadalmakban - tette hozzá.

Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja felidézte: sok oktatójuk és diákjuk áldozta életét az első világháborúban, ami nemcsak az ország tragédiája, hanem a bölcsészkaré is. A korábbi háborúkkal szemben egy-egy csata rohamában annyi ember vesztette életét, mint korábban egy-egy háború alatt, és a légierőket, továbbá a páncélosokat is bevetették a háború második részében. A monarchia véráldozata drámaian érintette a magyar családokat, amelyek az első világháború emlékét sokáig őrizték - mutatott rá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár