1989. március 15: a diktatúra halottas menete
2014. március 14. 15:00 Németh Máté
Korábban
A politikai változások időszaka
Az 1989-es év - amelyet szűkebb értelemben a rendszerváltás évének tekinthetjük - elején több olyan esemény is történt, amely a ’48-as ünnepség fokozott jelentőségét adta. Az év elején, januárban Pozsgay Imre rádiónyilatkozatban jelentette ki, hogy az 1956-os eseményeket népfelkelésként, és nem ellenforradalomként kell értékelni. A bejelentést megtárgyaló MSZMP Központi Bizottsága február 10-11-i ülésének határozata elfogadta a megállapítást, és közölte, „hogy a demokratikus hatalomgyakorlás…a többpártrendszer keretei között érvényesüljön”. Néhány nappal később a független ellenzéki szervezetek a Központi Bizottság határozatát - így az ’56-os állásfoglalást, amelyet előrelépésnek, de korántsem kielégítőnek értékeltek (a párt hivatalosan még nem tekintette forradalomnak az eseményt), valamint a többpártrendszer elfogadását - közös nyilatkozatban üdvözölték.
Németh Miklós kormányfő, valamint Nyers Rezső és Pozsgay Imre államminiszterek az MSZMP KB ülésén
Ilyen előzmények mentén közeledett március 15-e. Az államhatalom, az MSZMP Központi Bizottsága február végén, március elején kétoldalú tárgyalásokat indítványozott több ellenzéki szervezettel az együttműködés érdekében. A különtárgyalások felvetették annak gyanúját, hogy az MSZMP megosztó politikát akar folytatni, ún.”szalámitaktikát” alkalmazva kívánja gyengíteni az ellenzéket. Az elképzelés nem járt sikerrel, a rendszer ellenzőiben azonban felmerült annak lehetősége, hogy a szervezetek közötti szorosabb együttműködéssel hatékonyabban lehetne képviselni álláspontjukat. Ennek egyik első állomása lehetett egy olyan megemlékezés, amely mondanivalóját tekintve is aktuális, esetleg tömegdemonstrációval is szolgálhat és amelyen együtt, egységben ünnepelhetnek a demokratikus erők.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
- A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.