Foglalkozások, amelyek már nem léteznek

Ember-radar

Noha a német Heinrich Hertz már 1886-ban bebizonyította, hogy a rádióhullámok visszaverődhetnek a tárgyakról, az első radarokra még évtizedeket kellett várni. Az első rádiólokátorokat a harmincas években kezdték rendszerbe állítani, a második világháború idején már széles körben használták légvédelmi célokra. Számos ország egymástól függetlenül is kifejlesztette a maga radarját, így hazánk is; itthon Bay Zoltán vezette a második világháború alatt a rádiólokátor fejlesztésével foglalkozó tudóscsoportot, készülékük 1943-ban már 18 kilométer távolságból észlelte a tárgyakat.

S hogy miként próbálták addig észlelni az ellenséges repülőgépeket? Például a képen látható emberi hangtükrökkel, amelyek a hanghullámok fókuszálására és felerősítésére szolgáló berendezések voltak, s az első világháborúban terjedtek el.

1. Bábu-állító
2. Emberi ébresztőóra
3. Jégvágó
4. Ember-radar
5. Patkányfogó
6. Lámpagyújtó
7. Farönk-úsztató
8. Telefonközpontos
9. Hullarabló
10. Munkásokat lelkesítő felolvasó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"