Az anschluss nélküli Anschluss

Olasz karokból a németbe

Dollfuss halála után a szívós kitartás, a lépésről lépésre megvalósítandó, szűk körben születő politika igazán sohasem népszerű embere, az ekkor mindössze 37 éves innsbrucki ügyvéd, Kurt von Schuschnigg került hatalomra. A nemzetiszocialista hatalomátvétel, az antiszemita propaganda, valamint a nemzetközi egyenjogúságot kiharcoló Harmadik Birodalom varázsa és a kezdeti gazdasági sikerek egyre nagyobb vonzerőt kölcsönöztek a náciknak. A gazdasági-szellemi behatolás és a nemzeti ellenzék kormánnyal való együttműködésének előtérbe helyezése nem sokkal később meg is hozta a sikert.

Schuschnigg politikája éppenséggel elő is segítette ennek megvalósulását. Semmit nem tett annak érdekében, hogy kibékítse a szekértáborokat, és egységet teremtsen a politikailag megosztott országban. Tudatosan haladt a maga „német", Ausztriát a második német államként definiáló útján. Külpolitikai értelemben egyre inkább arra az Olaszországra támaszkodott, amely fokozatosan távolodott a nyugati hatalmaktól, ezzel párhuzamosan közeledett Németországhoz, és egyre kevésbé fűződött érdeke az osztrák függetlenséghez. A német fenyegetettség elől a római jegyzőkönyvek aláírásával Mussolini karjába menekülő osztrák politika a formálódó olasz-német együttműködés fényében egyedül maradt. Mussolini azt javasolta Schuschniggnak, kössön megállapodást Hitlerrel.

Az 1936. július 11-én aláírt egyezmény és az azt kiegészítő gentleman's agreement azonban a vég kezdetének bizonyult. Schuschnigg Ausztria teljes szuverenitásának elismeréséért, illetve a két ország belpolitikai fejlődésének saját belső ügyként történő elfogadásáért cserébe engedményeket tett. A kancellár megállapodott az osztrák külpolitikának a németek „békés törekvéseit" figyelembe vevő alakításáról, a náciknak a politikai felelősségbe való bevonásáról, az amnesztia kihirdetéséről és a sajtóháború beszüntetéséről. Az osztrák kancellár nyilván tudta, mit ír alá. Egyetlen cél vezérelte, az időnyerés és a német nyomás enyhítése. A júliusi egyezmény diplomáciai körökben kedvező visszhangot váltott ki, és kérdés, hogy az adott helyzetben mi mást tehetett volna a kancellár.

1936 őszén a négyéves terv keretében Németországban megkezdődött felkészülés a háborúra. A németek számára csábító volt a 600 ezer osztrák munkanélküli, közöttük a tízezernyi magasan képzett szakember, a bővíthető termelési kapacitás, a fontos nyersanyagok, továbbá a pénz- és devizatartalékok. 1937 végén a német birodalmi bank már csak 90 millió birodalmi márkányi devizatartalékkal rendelkezett, ehhez 1938 márciusában még 1,4 milliárdnyi társult. Ausztria megszerzésével a Német Birodalom jelentősen javított kritikus gazdasági helyzetén, és legalább kilenc hónapra megőrizhette a fegyverkezés tempóját és a nyugatiakkal szembeni előnyét.

Seyß-Inquart és Hitler Bécsben, 1938. március

Hitler 1938. február 12-én megbeszélésre hívta az osztrák kancellárt. Schuschnigg később úgy emlékezett, hogy az egyik oldal „nagyon hangosan beszélt, anélkül, hogy ordított, a másik halkabban, anélkül, hogy suttogott volna". Hitler három napos ultimátumot adott át az idegileg amúgy sem erős kancellárnak, melyben az osztrák kül-, hadügyi, gazdaság- és sajtópolitikának a némethez történő igazítását, a nácik szabad ténykedésének biztosítását, és Arthur Seyß-Inquart belbiztonsági miniszteri kinevezését követelte. Mivel az osztrák államapparátust egyre inkább ellepték a nácik szimpatizánsai, és a nyugati hatalmak tehetetlensége sem változott, az osztrák kormány csak az időnyerésre építhette politikáját. Ám a berchtesgadeni egyezmény sem hozta el a remélt megnyugvást, hanem még inkább előmozdította a két állam közeledését.

1. Folyamatosan napirenden
2. Olasz karokból a németbe
3. Eddig és ne tovább

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére