Ki evett lazacot a Kaukázusban 45 ezer évvel ezelőtt?

Az egyik elmélet szerint a neandervölgyiek táplálkozási szokásaikat tekintve igencsak merevek voltak, ugyanis „asztalukra” főként nagytestű emlősök, például lovak, bölények és mamutok húsai kerültek. A modern ember ezzel szemben változatosabb étrenddel büszkélkedhetett, amibe a halak is beletartoztak. Ez a fajta rugalmasság később hatalmas előnyt jelentett a neandervölgyiekkel folytatott túlélési versenyben, s ez vezethetett el a végső győzelemhez is.

Ugyanakkor egy belga, német és orosz kutatókból álló szakértői csapat egy kaukázusi barlangban olyan nyomokat talált, amelyek arra utaltak, hogy a neandervölgyi sem vetette meg a halat. A lehetséges lakmározók közül a barlangi medvét és az oroszlánt is kizáró régészek szerint ezzel akár meg is dőlhet az egész, a változatos étrend nyújtotta előnyökre épülő elmélet.

A jégkorszak végén kihalt barlangi oroszlán

Az étrendbeli különbségeken alapuló hipotézis a két hominida által használt barlangokban talált állati csontok elemzésén alapszik. Ám a ragadozók gyakran bezavarhatnak a tudósok munkájába: éppen ez történt legutóbb a Kaukázusban található, Kudaro 3 nevű barlangnál folyó kutatás során is.

A régészek a kaukázusi sötét odúban egy nagyobb méretű lazac csontmaradványait fedezték fel a középső paleolitikumhoz tartozó rétegek között, így a lelet 42-48 ezer éves lehet. A tudósok szerint a tengervíz felől az édesvíz felé vándorló halra egy neandervölgyi csaphatott le, de a barlang homályában ázsiai barlangi medvére (Ursus kudarensis) és barlangi oroszlánra (Panthera spelaea) utaló nyomokat is találtak. Mindez azt jelenti, hogy mindkettő behozhatta a halat, hogy nyugodtan elfogyaszthassa.

A tízezer évvel ezelőtt kihalt barlangi medve csontváza

A legújabb elemzésekből, amelyek a kollagén szén-, nitrogén- és kénizotópjainak szintjét vizsgálta, kiderült, hogy sem az oroszlán, sem a medve átlagos menüjén nem kapott helyet a lazac. A barlangi medve ugyanis növényevő volt, míg a Kaukázus környékén barangoló barlangi oroszlán főként a szárazföldi állatokat kedvelte.

A tanulmány tehát azt az elgondolást támasztja alá, miszerint, ha lehetősége volt rá, a neandervölgyi szívesen fogyasztott halat, s a modern ember és „ősi testvérének” étrendje alapjában véve nem sokban különbözött egymástól, ám a kis eltérések ettől függetlenül még jelentős szerepet játszhattak a neandervölgyi bukásában, s őseink felemelkedésében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Nagy-Britannia

• Történelmi jelentőségű adománnyal gazdagodott a British Múzeum 
• Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Csak átmeneti békét eredményezett az első búr háború
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher