Bizarr temetkezési szokásokról árulkodnak a viking sírok

A férfi csupán a húszas éveiben járt, mikor elhunyt, majd a Norvég-tenger egyik sziklás szigetén örök nyugalomra helyezték. Sorsában a mellette eltemetett társai is osztoztak, de volt még valami, ami összekötötte őket: egyeseket fej nélkül, volt gazdáik mellé helyezték.

A rabszolgaság igen elterjedt volt a vikingek között, helyzetük pedig sokban hasonlított az ókori rabszolgákéra. Nem egyszer mint "sírmellék" – hasonlóan több más eddig ismert kultúrkör temetkezési gyakorlatához, például a kínaihoz – gazdáik mellé temették őket. Eddig azonban jórészt olyan temetkezési helyek voltak ismertek, ahonnan csak egy rabszolga került elő – ebben jelentett újdonságot az Oslói Egyetem régésze, Elise Naumann által a norvégiai Falkstadon vizsgált síregyüttes.

Az emberi maradványokra még a nyolcvanas években bukkant egy helyi gazda, a feltárást azonban akkor szakszerűtlenül, régészek bevonása nélkül végezték el és a felfedezés dokumentációja is hiányos volt. Már a részletek behatóbb ismerete nélkül is szokatlannak tetszett, hogy a három különböző sírban talált összesen hét rabszolga közül hármat fej nélkül temettek el, ami finoman szólva is az áldozatok iránti tiszteletlenségről árulkodott – olvasható a Journal of Archaeological Science múlt héten közölt számának egyik tanulmányában.

Hogy megértsék az egy sírban eltemetett vikingek közötti relációkat, a kutatók megvizsgálták a csontokból kinyert kollagének szén-és nitrogénizotópok szintjét, amiből az elhunytak táplálkozási szokásaira lehetett következtetni. Mint kiderült, az „egészben” eltemetett vikingeknek proteinben gazdag étrendjük (tej, hús) volt, míg fej nélküli társaik a tenger gyümölcseit részesítették előnyben – persze valószínűleg inkább kényszerűségből.

Naumann szerint az étrendbeli markáns különbségek az „épeknek” és a megcsonkítottaknak a társadalomban elfoglalt státusukra világítanak rá. A húst, illetve a tejtermékeket fogyasztók a vagyonosabbak közül kerültek ki – valószínűleg ők adták a vallási elit tagjait. A genetikai elemzések szerint az egy sírban talált vikingek legfeljebb távoli rokonok lehettek, míg a lefejezettek rabszolgák voltak, akiket gazdáik mellé temettek áldozati ajándék gyanánt.

A kutatás természetesen azonnal felkeltette a szakemberek érdeklődését. Jette Arneborg, a Dán Nemzeti Múzeum munkatársa a vizsgálatok komplexitását dicsérte, de kijelentette, hogy az étrendből még nem lehet egyértelműen következtetni az egyéneknek a társadalmi hierarchiában betöltött szerepükre. Naumann elismerte, hogy az izotópos vizsgálat nem ad mindenre választ, azonban kifejtette, hogy a közös sírban eltemetettek máshogyan táplálkoztak, a különbségek pedig egyértelműen megmutatják az eltérő társadalmi státusokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?