Menyasszonyiskolák működtek a Harmadik Birodalomban
2013. augusztus 23. 18:23
Nemrégiben előkerült források alapján ritka bepillantást nyerhettek a kutatók a náci Németország ún. menyasszonyiskoláinak életébe, ahol nevelőnők segítségével próbáltak a németek sokszor tizenéves gyermekekből megfelelő feleséget faragni. A róluk készült fekete-fehér fotók a kéthetente publikált NS-Frauen Warte női újságban jelentek meg.
Korábban
Egészen mostanáig meglehetősen keveset tudtunk a Reichsbräuteschulékról, azaz a náci menyasszonyképzőkről, ahol a nemzetiszocialista eszméknek megfelelően a házimunkától kezdve a Führer imádatáig mindenre felkészítették a jelölteket. A koblenzi Német Szövetségi Archívumból múlt héten előkerült dokumentumok bepillantást engednek az iskola mindennapos működésébe: előkerült egy szabálykönyv is, amely részletezi, hogy a leendő feleségnek már az első percben egy igen homályos esküt kellett tennie a szigorú képzésen való részvétel kapcsán, amit még jó néhány ígéret követett.
Az első iskola egy hatalmas, 1937-ben épült villában működött a berlini Wannsee tavában lévő Schwanenwerder-szigeten, közel Joseph Goebbels és Albert Speer, Hitler leghűségesebb csatlósainak házaihoz. Egy akkori újságcikk szerint a képzés célja az volt, hogy az egyszerű leányokból profi háziasszonyokat neveljenek. Egy hivatalos röpirat szerint egyszerre 20 lány vett részt a képzésben, lehetőleg az esküvő napját megelőző két hónapban, hogy „lelkileg és fizikailag is felépüljön, elfelejtse a korábbi szakmájából fakadó gondokat, megtalálja a megfelelő utat, s örömét lelje, mint feleség.” Az okítás valójában hat hétig tartott, s 135 birodalmi márkába került (ez ma körülbelül 140 ezer forintnak felel meg).
A nebulók megtanulták az alapvető, akkor még igen időigényes háztartási munkák csínját-bínját, úgy mint a főzést, vasalást, kertészkedést, gyermeknevelést és az állattenyésztést, s egy kis lakberendezési ismeretre is szert tettek. Mindemellett elsajátították a politikailag korrekt beszélgetések alapjait is. Továbbá ígéretet tettek, hogy gyermekeiket a náci eszmék szerint fogják nevelni, s hogy házasságot nem templomban pap előtt, hanem egy újpogány szertartás keretében fogják megkötni, illetve hogy halálukig hűek lesznek Hitlerhez.
A nácik az NS-Frauenschafton, vagyis a legfőbb nemzetiszocialista női szervezeten keresztül próbálták a hölgyeket a feleségszerepre tanítani, a házasodási kedvet pedig ezer birodalmi márkának megfelelő állami hitellel kívánták ösztönözni. A náci kormány tehát pusztán államérdekből a magánszférába is igyekezett behatolni.
Az első menyasszonyképzőt több is követte, s az 1940-es évek elejére csak Berlin területén már kilenc működött, de voltak intézményei Oldenburgban és Tübingenben is. Ezek az elit iskolák kezdetben az SS-feleségeknek voltak fenntartva, később azonban más német lányok is beiratkozhattak, akiket alkalmasnak tartottak a felsőbbrendű német faj szaporítására.
Az iskola létrejötte Heinrich Himmler, az SS feje és Gertrud Scholtz-Klink, az NS-Frauenschaft karizmatikus vezetője közreműködésének eredményeképpen jött létre, utóbbi határozottságával és eltökéltségével nagyban hozzájárult a képzések elterjedéséhez. Az iskola és az onnan kikerülő asszonysereg tulajdonképpen a náci állam ideológiájának központi "magja" volt.
A háború előrehaladtával Hitler nőkhöz való viszonyulása jelentősen megváltozott, s később arra ösztönözte az államapparátus a szebbik nemet, lépjen be a munkaerőpiacra, enyhítve a férfiak távolléte miatti munkaerőhiányból fakadó problémákon. A menyasszonyképzők szerepe később radikálisan lecsökkent, bár egy-két iskola még 1944-ben is működött. Egyes elbeszélések szerint Himmler gyakran ólálkodott a Schwanenwerder-szigethez közeli bokrok körül, a pletykák szerint azért, hogy egy-egy pillantást vethessen a kertben rövid szoknyában táncoló lányokra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap