A magyarság sorskérdéseit boncolgatták a szárszói találkozón

A háború utáni időszakra vonatkozó programalkotó tanácskozás - amely a háború kimenetelében döntő fordulatot jelentő, német vereséggel végződő sztálingrádi csata után, és éppen azon a napon zajlott, amikor Olaszország kiugrott a háborúból - a fasizmus és a háború ellen, valamint a társadalmi haladásért vívott harc egyik kiemelkedő jelentőségű eseménye lett.

A református Soli Deo Gloria Szövetség 1928-tól 1943-ig rendszeresen tartott konferenciákat Balatonszárszón, amelyeken a magyarság legaktuálisabb kérdéseit vitatták meg. 1934-ben memorandumot fogadtak el a népesedési gondokról, a munkához való jogról, a kivándorlás ellensúlyozásáról és a közoktatás átszervezéséről, 1939-ben a falu helyzete volt a téma.

A legnagyobb jelentőségre az 1943-as tanácskozás tett szert, amelyen a mintegy 600 résztvevő - többsége fiatal - előtt vitázó írók, szociológusok, publicisták, közgazdászok és politikusok az új Magyarország berendezkedésének közgazdasági, szociálpolitikai és közoktatási kérdéseit taglalták, a kérdéseket történelmi összefüggéseikben, nagy távlatú fejlődésükkel, kibontakozásukkal együtt elemezték.

Jelen volt többek között Németh László, Féja Géza, Kodolányi János, Erdei Ferenc és Veres Péter író, Karácsony Sándor, László Gyula és Szent-Györgyi Albert neves tudós, illetve kisgazdapárti politikusok, mint Nagy Ferenc és Kovács Béla. A résztvevőkben - érzékelve a második világháború közelgő végét - fel sem vetődött, hogy ne a fennálló rend vereségével végződjön a háború, így minden előadó és hozzászóló a következő alapvető kérdésre kereste a választ: Kelethez tartozunk-e vagy Nyugathoz, mi Európa és a magyarság viszonya, hogyan kapcsolódik egymáshoz a demokrácia és a szocializmus, az individualizmus és a kollektivizmus, a hagyomány és a szabadság.

A legnagyobb érdeklődést Erdei Ferenc és Németh László vitája váltotta ki. A két eltérő sorsú és világlátású, politikai meggyőződésű ember előadása nemcsak a konferencia további menetét határozta meg, hanem következtetéseik a magyar értelmiség gondolkodását is reprezentálta. Erdei ekkor fejtette ki elméletét a kettős magyar társadalmi struktúráról, a magyar középosztály kétarcúságáról és "a nemzet alatt" elhelyezkedő, önmagába zárva létező parasztságról.

A tudós szociológus szerint a magyar jövő alternatívái a fasizmus, a harmadik oldal és szocializmus, de szerinte az esélyek és a külső körülmények alakulása a szocializmus felé mutatnak, amelynek vezetője a munkásosztály lesz. Erdei elfogadta és igenelte a szocializmust, vélhetően abban reménykedve, hogy ez Magyarországon és Közép-Európában mást fog jelenteni, mint a Szovjetunióban. Arra szólította fel a fiatal népi értelmiséget, hogy fogadja el ezt az - akkor mindenképpen úgy látszott - megkerülhetetlen realitást.

Vele szemben Németh László egy másik stratégiát képviselt, a túlélés stratégiáját. Azt kutatta, miként süllyedt "bennszülötté" ez a nagy középkori nemzet saját országában, és felvázolta az általa tágabb értelemben vett értelmiséggé válás perspektíváját. Az író sodró erejű esszéjében a kapitalizmus és a szocializmus közötti "harmadik út", a bennszülött magyarság útja, a "minőségszocializmus" mellett érvelt.

Az együttes kiútkeresés példát adott arra, miként lehet az egymástól oly sokban különböző álláspontok között nyílt vitákban a közöset keresni, de az már a történelem alakulásának következménye lett, hogy a tanácskozáson elemi erővel megnyilvánult szellemi energia végül nem befolyásolhatta érzékelhetően a nemzet sorsát. A szárszói találkozó ötvenedik évfordulóján, 1993-ban Püski Sándor jubileumi konferenciát szervezett. A balatonszárszói önkormányzat 2000-ben szobrot állított a konferencia emlékére, a találkozó egykori helyszínén ma a Soli Deo Gloria Református Konferencia Központ található.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait