7 végzetes pillanat

Elfelejtette az egyház a keresztény nőket

2013. augusztus 15. 14:02

Számos nőnek - szentnek, mártírnak - volt nagy szerepe a kereszténység elterjesztésében, nevüket azonban elfelejtette az utókor.


Sokkal nagyobb szerepe volt a nőknek a korai kereszténység történetének alakulásában, mint azt ma gondoljuk, de a keresztény vallás fejlődése iránti erőfeszítésüket egyszerűen elfelejtették az egyházak – állítja Kate Cooper, a Manchesteri Egyetem vallástörténésze egy újonnan megjelenő könyvében.

Cooper több tucat olyan, mára elfeledett nőt sorol fel, aki az 1-2. században komoly befolyással volt az egyházra. A szerző arról ír, hogy ezek a nők baráti és családi kapcsolataik segítségével terjesztették az igét a kereszténység korai történetében, abban a korban, amikor a kereszténység – bizonyos szempontból – sokkal haladóbb nézeteket képviselt a nők megítélésének kérdésében.

Ezen nők leginkább közösségi szervezőként és kisebb vállalkozások irányítóiként gyakorolták hatalmukat a keresztény közösségekben. Cooper példaként Tiatirai Lidiát említi, aki az Újszövetségben, Az apostolok cselekedeteiben is felbukkan. „Volt a hallgatóságban egy Tiatira városából való, Lidia nevű, istenfélő bíborárus asszony. Ennek megnyitotta szívét az Úr, hogy hallgasson Pál szavaira. Egész háza népével együtt megkeresztelkedett, aztán kért minket: ’Ha nézetetek szerint az Úr híve vagyok, térjetek be házamba, és maradjatok nálam.’ És erővel rá is vett erre minket”.

Szintén ki kell emelni Szent Perpétuát, aki a Septimus Severus-féle üldözés alatt, 203. március 7-én Karthágóban szenvedett vértanúságot Szent Felicitásszal, hitoktatójukkal és három hitújonc társukkal. A börtönben – ahol Perpétua végül felvette a keresztséget – írt naplója rendkívül radikális hangot üt meg, s belőle egyáltalán nem olyan nőkép bontakozik ki, mint amit a kereszténység ma sugall – fogalmazott a professzor.

A legfontosabb közülük azonban az i.sz. 30 körül Ikónium (ma Konya, Törökország) városában született Szent Tekla, az első vértanúnő. A történet szerint mikor a lány 18 éves lett, egy ismert ifjúval jegyezték el. Tekla azonban – miután meghallotta Szent Pál beszédét – elhatározta, hogy nem lép házasságra, hanem egész életét az Evangélium hirdetésének szenteli, a szülői intelem semmibevétele pedig akkoriban elképzelhetetlen cselekedetnek tűnt.

„Bár nincs megdönthetetlen bizonyítékunk Tekla létezésére, az ő története nagyon nagy hatással volt a nőkre a kereszténység első néhány évszázadában” – vallja Cooper. „Minden nagy keresztény férfi írónak volt lánytestvére a 4. században, ezek a lányok pedig felbátorodtak Tekla példáján. Nem támadták azért, mert ellentmondott anyjának, a korai egyház inkább a bátorságát emelte ki” – tette hozzá.

Cooper szerint a keresztény egyház forradalmat hajtott végre azzal, ahogyan a nőkkel bánt. „Szomorú azt látni, hogy Teklát és kortársait mennyire elfelejtették” – így a kutató. A nők ugyanis az első két évszázadban rendszeresen prédikáltak, néhány közösségben pedig keresztelést is végeztek. Ez 313-ban változott meg, amikor I. Constantinus császár felvette a kereszténységet, a milánói ediktum – amely a Római Birodalomban elsőként engedélyezte a keresztény vallást – kiadása után pedig megkezdődött a vallás intézményesülése, a nők háttérbe szorítása. 

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!