A vörösterror 133 napja

Felfedezték a johanniták kórházát Jeruzsálemben

2013. augusztus 6. 08:50

Egy hatalmas, a keresztes időkre visszanyúló épületet fedeztek fel izraeli régészek; a rom egykor egy forgalmas kórház lehetett - jelentette be az Izraeli Régiségügyi Hatóság.


Az épület Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található, a Muristan (a perzsa szó jelentése kórház) nevű részen, az óváros főútja mentén. Egy évtizede ez az épület egy zsúfolt és állandóan nyüzsgő zöldség-gyümölcs piacnak adott otthont, azóta lakatlan. Egy kereskedelmi társaság fel akarta újítani, s étteremként működtetni a helyet, azonban előtte régészek vizsgálták át a terepet, ahol egy középkori kórház maradványait fedezték fel.

Az épület, amelynek csupán egy kis részén kezdték meg az ásatást, a számítások szerint valaha 15 dunam, vagyis 15 ezer négyzetméter volt. A széles oszlopokkal és boltívekkel alátámasztott szerkezet több mint hat méter magas. Az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) ásatásvezetői, Renee Forestany és Amit Re’em szerint „a történeti dokumentumokból, amelyek főként latinul íródtak, már korábban olvashattunk erről a kórházról, amelyet nagyméretűnek és jól szervezettnek írtak le.” Az intézmény a Szent János Rendhez, azaz a johannitákhoz köthető. A mai Máltai Lovagrend elődjének tagjai esküt tettek, hogy gondoskodnak a Szentföldre érkező zarándokokról, s amikor kell, maguk is csatarendbe állnak az arabok ellen.

A kórház – hasonlóan a mai intézetekhez – különböző szárnyakból és osztályokból állt, hogy a különböző állapotú és betegségekben szenvedő pácienseket el tudják különíteni. Vészhelyzetben a kórház akár kétezer beteget is tudott fogadni, a lovagok pedig vallásra és nemre való tekintet nélkül ellátták a bajba jutottakat. Olyan információik is vannak a gondoskodó johannitákról, hogy a zsidó származású betegeiknek kóser ételt készítettek.

Bár emberségük miatt mindenképpen dicséret illeti a lovagokat, azonban szakmai tudásuk hagyott maga után némi kívánnivalót. Az egyik forrás szerint amputáltak egy lábat egy egyszerű fertőzés miatt, a beteg pedig belehalt a szakszerűtlen „kezelésbe”. A muszlim lakosság segített felépíteni a hatalmas intézményt, s az orvostudományban jártas arabok tanították is a johannitákat.

A kórház a gyógyító osztályok mellett árvaházként is funkcionált, ahol az édesanyák otthagyhatták az újszülötteket. Több forrás arról tanúskodik, hogy gyakran történt olyan eset, amikor az anya ikreknek adott életet, s egyik gyermekét beadta az árvaházba. Az ide kerülő csecsemőket nagy gonddal nevelték, s legtöbbször lovag vált az árvákból.

Szaladin szultán, miután 1187-ben visszafoglalta Jeruzsálemet, felújította és támogatta a kórházat, tíz lovagnak pedig megengedte, hogy továbbra is ott tevékenykedjenek, s szolgálják Jeruzsálem lakosságát. Az épület 1457-ben egy földrengés során összeomlott, s néhány évig romokban állt, ám később az oszmán törökök újjáépítették, s állatok tartására, főként lovak patkolásának helyszíneként használták. Monser Shwieki projektvezető szerint a középkori épület integrálható lenne az újonnan épülő étterembe, amely különös hangulatot nyerne ezzel.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!