Lehullt a lepel Gagarin halálának titkairól
2013. június 17. 16:47
Több mint 40 évnyi titkolózás után nyilvánosságra kerültek Jurij Gagarin szovjet űrhajós halálának igazi okai. A neves orosz asztronauta, Alekszej Leonov törte meg a csendet a tragikus nap eseményeivel kapcsolatban.
Korábban
Nem a liba volt a ludas
Leonov, aki 1965-ben elsőként tett űrsétát, több mint húsz évet küzdött azért, hogy megszerezve a hatóságoktól az engedélyt, nyilvánosságra hozhassa, mi is történt pontosan Gagarinnal 1968. március 27-én, halálának napján. 45 évvel ezelőtt egy állami bizottság, amelyben Leonov is szerepet vállalt, megállapította, hogy azon a napon a MiG-15UTI legénysége, vagyis Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin, tapasztalt oktató egy ismeretlen tárgyat – az akkori jelentés szerint egy libát/libákat, esetleg egy hőlégballont – igyekeztek gépükkel kikerülni, amikor a manőver közben ún. dugóhúzóba kerültek, s elvesztették uralmukat a gép felett, amely a földbe csapódott. Mindkét pilóta életét vesztette.
„Ez a megállapítás talán hihető egy civilnek, de egy szakmabelinek aligha” – mondta Leonov, aki mindig is szilárdan kiállt nézete mellett, hogy a titkot legalább Gagarin családja előtt fel kell fedni. A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint emberi mulasztás állt a tragikus esemény mögött, ugyanis egy SU-15 típusú vadászgép túlságosan közel repült Gagarinék gépéhez.
Leonov a tragédia idején az ejtőernyős ugrás képzéséért volt felelős. Az időjárás azonban rossz volt, az erős szél, a hó és az eső szinte lehetetlenné tette, hogy gyakorlatokat végezzenek. Várta a hivatalos megerősítést, hogy az aznapi küldetéseket törölni fogják, azonban az üzenet helyett egy szuperszonikus gép hangját, majd rögtön utána egy hatalmas robbanást hallott. Rögtön tudta, hogy tragédia történt.
Jurij Gagarin és Alekszej Leonov
„Tudtuk, hogy a SU-15-öt a napirendi tervek szerint tesztelni fogják, de annak 10 ezer méter magasságban kellett volna repülnie, nem pedig 450-500 méteren" – magyarázta Leonov, aki több tanúval is beszélt az esemény napján, akik egybehangzóan azt állították, hogy egy lángoló és füstölő farkú gép egyszer csak kibukkant a felhők közül, s igen közel került Gagarinék gépéhez egy örvényvonalat keltve, amely 750 km/órás sebességnél nem egy életbiztosítás.
Az utolsó üzenet, amelyet Szerjogin küldött az állomásra, így hangzott: „645-ös kódú feladat elvégezve, megkezdjük az ereszkedést.” „Ez volt az utolsó, amit hallottam tőle, 55 másodperccel később a gép lezuhant” – emlékezett vissza Leonov, aki parancsba adta nekik, hogy térjenek vissza a Csajkovszkij repülőtérre. Később megkapta a hírt, hogy Novoselovo falu mellett megtalálták a roncsot.
A kiküldött csapat megtalálta Szerjogin maradványait, Gagarin térképét és pénztárcáját, ám magát Gagarint nem. „Először azt reméltük, időben katapultálni tudott. Egy zászlóaljnyi katonát küldtünk a területre, ők egész éjjel kutattak a sűrű erdőben az asztronauta után. Aznap este csak egy léggömb maradványait találták meg, másnap került elő Gagarin holtteste. Én magam azonosítottam őt a nyakán lévő anyajegy alapján, amelyet három nappal azelőtt vettem észre rajta. Azonnal összeállt egy bizottság, hogy kivizsgálja az esetet” – mondta Leonov.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Fidel Castro a mágnás proletár 20:19
- Sikertelenül harcolt a pánarab egységért Egyiptom elnöke, Gamál Abd en-Nászer 19:05
- 10 érdekesség a zombikról, amikről nem is tudtad, hogy tudnod kéne 19:04
- A klasszikustól a kortársig – Virágzó művészet New York Cityben 17:14
- Kezdetben nem nyerte el mindenki tetszését a Pesti Vigadó 17:05
- Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után 16:05
- Különleges kincseket hagytak az utókorra Európa bronzkori kereskedői 14:20
- Előnyei mellett számos hátránnyal járt az Asszuáni-gát megépítése 09:05