A mainál környezetkímélőbb betont készítettek a rómaiak
2013. június 7. 14:20
Az ősi római betonkeverék jóval környezetbarátabb és csaknem olyan tartós volt, mint a mai modern beton. A fenntartható fejlődés és a környezet szempontjából kíméletesebb betonkészítmény titka az elmúlt kétezer évben a Földközi-tenger alján pihent.
Korábban
A beton ma az egyik leggyakrabban használt építőanyag a világon, azonban a szén-dioxid kibocsátás növelésében játszott szerepét gyakran figyelmen kívül hagyjuk. Világszerte közel 19 milliárd tonna betont használunk fel évente, s mivel előállítására magas hőmérséklet szükséges, így az összes ember által okozott szén-dioxid kibocsátás hét százaléka ennek a tevékenységnek tudható be.
„Ez egy csodálatos találmány, a világ minden táján használják, de a hátránya is ez, hogy túl sokszor is. Ezt így nem lehet folytatni” – mondta Paulo Monteiro, az amerikai energiaügyi minisztérium Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának kutatója, aki megállapításait a Journal of the American Ceramic Society című újságban publikálta. „Meg kell találnunk a módját egy alternatív betonkészítmény létrehozásának” – tette hozzá aggódva.
Monteiro és kollégái találtak is egy alternatívát, ez pedig az ún. tengeri beton, amelyet az ókori rómaiak a kikötőknél használtak. Különböző koncentrációjú anyagokból készült, amelyekbe mészkövet és agyagot is kevertek, s mindezt elég volt 1650 °C fokon kiégetni, szemben a ma leggyakrabban használt „Portland” betonnal, amelyhez 2640 °C fok szükséges.
A modern mérnökök elkönyvelhettek némi sikert a szénerőművek melléktermékeivel, például a hamuval, amelyből a „zöld betont” lehetne létrehozni, ám ez még csak kísérleti szinten áll. „Tehát ha minden jól megy, egyszer visszatérünk római gyökereinkhez; az egykori birodalom kőművesei vulkáni hamut és mészkövet kevertek a betonba” – mondta Monteiro. „A vulkáni hamu a világ legtöbb részén elérhető, hiszen egy-egy vulkánkitörés után az egész hegyet ez takarja be” – tette hozzá a rómaiak építőmunkásságát dicsérő szakértő.
A régészek már régóta ismerik a római beton összetételét, ám egészen a közelmúltig nem volt tudomásuk arról, hogy az ősi anyag ugyanolyan kemény, mint a modern változat. A római keveréknek azonban van egy hátránya: több hétnek is el kell telnie, mire használhatóvá válik a felület, azonban hosszú élettartama nyilvánvaló, mondta Monteiro.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap