Japán halászok taníthatták Dél-Amerikát kerámiázni
2013. május 28. 17:45
A kutatók közül egyre többen vetik fel azt az elméletet, hogy Kolumbusz 1492-es útja előtt más európai, ázsiai, esetleg afrikai nép tagjai már korábban is eljuthattak Amerikába. A legtöbb teória teljesen képtelen ötleteken alapul, azonban néhányuknak lehet realitása.
Korábban
A tavaly elhunyt Betty J. Meggers teóriáját nemrégiben az ohiói Columbus Dispatch szerkesztője elevenítette fel: az elmélet szerint a japán Dzsómon-kultúrából származó halászok hajóját egy hatalmas vihar sodorta ki a nyílt tengerre, majd a természet iszonyatos csapásait túlélő távol-keletieket a Csendes-óceánon átvergődve hónapokkal később a mai Ecuador területén vetette partra a víz, ahol később megismertették a bennszülött lakossággal a kerámiakészítés művészetét.
Meggers 1980-ban az Early Man című lapban említette meg Emilio Estradát, a fiatal, régészet iránt fanatikusan rajongó ecuadori üzletembert, valamint Clifford Evanst, a Smithsonian régészét, akiknek az elmélete alapján dolgozta ki azt a felvetést, miszerint a prekolumbiánus időkben Japánból került át a kerámiakészítés tudománya Latin-Amerikába.
Az 1960-as években Estrada az ecuadori Valdiviában indított egy ásatást, amely az ottani kerámiakészítés legkorábbi ismert eredményeit tárta fel. Összehasonlította a japán Dzsómon-kultúra technikáival és vonalvezetési motívumaival, s jelentős azonosságokat tapasztalt az egymástól 14 ezer kilométernyi távolságra lévő kultúrák között. Az újdonságokra kezdetben szkeptikusan reagált a szakma, ám a témában megjelenő tanulmányok sorra támasztották alá az óceánon átívelő ősi kapcsolat elméletét, amelyet az i. e. 3. évezred hajnalára datáltak. Ebből az következik, hogy a szerencsétlenül járt japán halászok nem csupán Kolumbuszt, de még a viking Vörös Eriket is jócskán megelőzték.
A Valdivia- és a Dzsómon-kerámiákon több hasonlóságot is megfigyeltek, a vonalmetszés szélessége, az ujjlenyomatokkal történő díszítés, a kagylós motívumok, a peremkihajtogatás és a rövid kivezető nyílás mind a „rokoni” kapcsolatokra utaltak. A kutatók úgy vélik, logikusabb magyarázat a két nép közötti közvetlen kapcsolat, mint a hasonlóságok teljesen véletlen egybeesése.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nőtörténet
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
- A Selyemút „Vörös Hercegnője”
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
- Véres Mária „sosem volt” örököse
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
- Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap