Nem lesz egyszerű Nagy Alfréd azonosítása

Nagy Alfréd Wessex déli angolszász királyságának legnagyobb uralkodója volt, 871-től 899-ig uralkodott. Alfréd az egyedüli angol király, akit a britek "felnagyítottak", s megadták neki a Nagy jelzőt, miután uralkodásának közel harminc éve az angolszász nemzet történetének fénykora volt. A trónra 22 évesen kerülő király elsősorban átfogó társadalmi és oktatási reformjairól ismert, átformálta az angolszász jogrendszert és elszántan küzdött azért, hogy az eladdig csak a papok által megszerzett tudást a nép számára is elérhető tegye. Az uralkodó rajongott a tudományokért, lefordíttatta Boethiust, Orosiust, s a művek Beda Venerabilis által írt folytatását.

Alfréd a külpolitikában is sikeres volt, három éven át tartó harcok után kiszorította az országból a dánokat és megvédte országát a viking hódítókkal szemben. Életének részleteit a 10. században élt walesi tudós, Asser püspök jegyezte fel. A wessexi királyt néhányan szentként tisztelik, a hivatalos, VI. Henrik által 1441-ben kezdeményezett boldoggá avatási eljárást azonban nem koronázta siker. Sokak számára így is Alfréd a legnagyobb angol uralkodó, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 2002-es, a száz legnagyobb angol történelmi személy szavazásán az előkelő 12. helyen végzett.

Alfréd 899. október 26-án hunyt el, halálának körülményeit sűrű homály fedi, bár ismeretes, hogy egész életében az emésztőrendszer ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos betegsége (Crohn-betegség) kínozta, amit unokája, Eadred (más írásmóddal Edred) wessexi király is megörökölt. Alfrédet ideiglenesen a régi winchesteri katedrálisban temették el, majd valószínűleg az új katedrálisba került; itt sem lelt azonban örök nyugalomra, Alfréd tetemét a Hyde Abbey-ba szállították, s túlélte a templom lerombolását, amit VIII. Henrik rendelt el 1539-ben. A királyi sírokat több más temetkezési hellyel egyetemben 1788-ban, egy börtön építésekor véletlenül fedezték fel, Alfréd csontjait azonban nem sikerült megtalálni, ahogyan az 1866-os és 1897-es ásatások alkalmával sem.

Nagy problémát jelent, hogy nem lehet tudni biztosra, kit temettek el a Hyde Abbey-ban, sem pedig azt, hogy a mostani, jelöletlen sírban talált csontok innen származtak-e. A minap megtalált maradványok vizsgálatához újabb engedélyt kell kérniük a régészeknek a terület felett rendelkező egyházi szervezettől. Ha a csontokról radiokarbon elemzéssel bebizonyosodik, hogy korban megfelelőek – azaz legalább 1200 évesek –, még hátra van a DNS-azonosítás.

Ez jóval nehezebb lesz annál a vizsgálatnál, mint amelyet a közelmúltban III. Richárd megtalált maradványainak esetében sikeresen elvégeztek, mivel Nagy Alfréd esetében jóval szerteágazóbb és kusza lehet a leszármazási vonal. A régészek előtt álló feladat nehézségét jól illusztrálja Alfréd unokája, Eadgyth királyné esete, akit 2008-ban, a németországi magdeburgi katedrálisban találtak meg: csupán negyven csont került elő, s egyik sem volt olyan állapotban, hogy használható DNS-mintát lehessen kinyerni belőle.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága