Átpolitizált magyar ünnepek – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

2013. március 1. 17:01

Hogy emlékeztek meg 1956-ról a Kádár-korszakban? Miért március 15. az ünnepek ünnepe? Miként vélekedett Kádár János a május 1-jei felvonulásokról? Hogyan lett fehérből vörös karácsony? Ki volt az a magyar orvos, aki a Titanic utasait mentette? Mi a hátborzongató Dyatlov-rejtély? Mi köze Zichy Mihálynak az orosz cári pornográfiához? A kérdésekre a Múlt-kor legújabb számában talál válaszokat.

1912. április 15-én éjjel fél egy előtt öt perccel befutott a Carpathiára a Titanic vészjelzése. A hír hallatán riasztották a harmadosztály hajóorvosát is, miután a kapitány kérte: a magyar orvost is állítsák szolgálatba. A Titanic utasainak mentése során Lengyel Árpád nem csak diagnosztizálta a gyakran sokkos állapotban lévő, átfagyott túlélőket, de 42 sebesültet sebészeti ellátásban is részesített. A hős magyar orvosról most a Múlt-kor tavaszi számában olvashat részletesen.

1848. március 15., a polgári forradalom kezdőnapja olyan mélyen épült be a magyar identitástudatba, mint nemzetünk történetének egyetlen más dátuma sem. Többek között azért, mivel az e napra való emlékezés jogáért is szinte egy külön „évszázados szabadságharcot” kellett vívni. Míg a forradalom 50. évfordulója inkább a Habsburg uralkodói házzal való kompromisszum-keresésről, a 100. már a kommunista hatalomátvételről szólt. A politika később is a saját arcára próbálta formálni az ünnepeit. A mitologizált, a nemkívánatos és a mindig újrahasznosított március 15.

Április 4-ről szólt az ének. 1950. április 4-én feszes díszlépésben menetelt végig a budapesti Dózsa György úton az Államvédelmi Hatóság krémje. Aki nem volt jelen, másnap a napilapokból kaphatott részletekbe menő tájékoztatást az ország „felszabadulásának” ötödik évfordulójára szervezett nagyszabású parádéról. Aki pedig nem menetelt: figyelt.

„Kádár le van szarva” – ez a falfirka volt olvasható egy szolnoki társasház oldalán az 1980-as évék végén. 1989-ben ugyanis az utca a szabad társadalmi cselekvés színterévé vált. Tüntetések, pártgyűlések követték egymást, a köztereken megjelentek az új politikai és társadalmi szervezetek plakátjai. A rendszerkritika direkt és látványos formái is felbukkantak, gyarkan zászlórongálások és feliratok formájában. Tekenyén például fekáliával szennyezték be a vörös lobogót. Ünneprontók a Kádár-korszakban.

Az október 23-áról való hallgatás nem felejtést jelentett. A Kádár-rendszer ideológiai alapjai a szovjet diktatúra kliséi mellett az 1956-os események ellenforradalommá minősítésén álltak. Az emlékezés uralkodó formája a „nem-emlékezés” volt. Október 23. emlékezetét azonban ezekben az évtizedekben is ápolták – ahol lehetett, vagyis Magyarországtól távol.

Átpolitizált ünnepeinkről, megemlékezésekről, parádékról, ünneprontókról, rendszerellenes tüntetésekről, vörös karácsonyokról most a Múlt-kor hasábjain olvashat részletesen.

További témáink a tartalomból:

Emerico Fried, az olaszországi fasiszta párt titkára 1926-os budapesti vendégeskedésekor nem értette, miért okoz meglepetést itthon az, hogy zsidóként fasiszta. Később megértette. Az olasz fasizmus antiszemitizmusa.

Ötvennégy éve tíz fiatal vágott neki az Ural lejtőinek, ám a Halálhegyről – egy kivételével – sosem tértek vissza. A nyomozókat elképesztő látvány – szétszaggatott testek – fogadta, de csak sebtében vizsgálódhattak, az aktát pedig titkosították. Mi történt? A Dyatlov-rejtély.

Hugh Lunghi brit tolmács a káposzta- és dohányszagot árasztó, dohos folyosóról nyíló szobában egy himlőhelyes, rossz fogú öregapóval találkozott. Sztálinnak hívták. Egy szobában az ellenséggel.

Mosta kezeit. Semmelweis Ignác a leghíresebb magyarok egyike, ehhez képest az utókor a tragikus sorsú, önfeláldozó orvosok közt tartja számon. Az anyák megmentője.

Kálmán Imrét, a Bécsben élő operettkirályt vegzálni kezdték Ausztria német megszállása után. Horthy Miklósnál is járt, végül nehéz szívvel ment.

Tienanmen tér, München, 1956... Hét korszakos jelentőségű fotó, amely sokkolta a világot, s hét művész, aki jókor volt rossz helyen. Villanófényben a valóság.

„Állj, vagy lövök!” Már megvolt a lemez, amikor a szám „militáns jellege” miatt az Első Emelet felvette az „Állj, vagy jövök!” verziót is. A Kádár-kor paranoid jellegű tiltásai – avagy ki és miért fért oda a tévéképernyőre és a rádiómikrofonok elé az 1970-es, 1980-as években?

Az 1921-ben megjelenő Erato című antológia harmadik kiadását Zichy Mihály 1850-es évekbeli rajzaival illusztrálták. A művész az oroszországi cári udvar modelljeiből merített, igaz, az illusztrációkat eredetileg csak belső használatra szánták. Az erotika mint képzőművészet: egy új világ diszkrét bája. Erotikus kalandozások Oroszországban.

A megcsalt férj új kastélyt épít a magányosan kiemelkedő Somló oldalán, mintegy odatelepítve a XIX. század romantikáját. A megbocsátás romos mementója Somlószőlősön.

Magazinunkkal - a nyári lapszám megérkezéséig - ezúttal 4 múzeumot fedezhetnek fel ketten, csupán egy jegy áráért.

A Múlt-kor történelmi magazin legújabb száma március 2-től kapható az újságárusoknál!