A cseh államfőválasztás középpontjában a Benes-dekrétumok

Cseh nemzeti érdekek

A csehországi viszonyok ismerői szerint a Benes-dekrétumok témájával számolni kellett, hiszen Schwarzenberg múltja szinte tálcán kínálta ezt a nacionalista kártyát. Milos Zeman valószínűleg nagyon jól tudta, miért kérdezte felszólítás nélkül a csütörtöki első elnöki televíziós vitában vetélytársát éppen a Benes-dekrétumok ügyében vallott véleményéről. A téma felvetése ugyanis lehetőséget adott Zemannak, hogy a cseh nemzeti érdekek védelmezője szerepében tüntethesse fel magát az "ellenséges, megbízhatatlan idegenek" ellen.

A Schwarzenbergek, az egyik leggazdagabb cseh arisztokrata család, ugyanis az 1948-as kommunista fordulatkor Ausztriába menekült, és maga Schwarzenberg csak az újabb, az 1989-es rendszerváltás után tért vissza hazájába. Az elmúlt két évtizedben több politikus is megkérdőjelezte, vajon a svájci-cseh állampolgárságú Schwarzenberg rendes cseh ember-e. Közismert, hogy ezt a cseh nemzeti érdekekre hivatkozva, a nacionalista kártyát gyakran használó, és az európai integrációhoz komoly fenntartásokkal viszonyuló Václav Klaus államfő is megtette nem egy alkalommal. Schwarzenberg külügyminiszteri kinevezésekor például nyíltan arról elmélkedett, hogy valóban Csehország érdekeit fogja-e védeni tisztségében az osztrák-svájci kötöttségekkel is rendelkező politikus.

A prágai média szerint úgy tűnik, hogy Schwarzenberg ebben a kérdésben nem volt egészen jól felkészítve, s kissé sarkítottan, pontatlanul fogalmazott, majd magyarázkodásra kényszerült. Mindezek ellenére tény, hogy Schwarzenberg csütörtöki kijelentése, miszerint az 1945 után a csehszlovákiai németek és magyarok ellen alkalmazott politika mai szemmel nézve az emberi jogok megsértését jelenti, nem újdonság a cseh politikában. "A múltat nem tudjuk megváltoztatni, mai szemmel elfogadhatatlan cselekedetekről volt szó" - nyilatkozta erről például Václav Klaus 2003-ban, röviddel azután, hogy elnökké választották. "A német lakosság kitelepítésére pontosan a sztálini migrációs költöztetések szellemében került sor" - állította Milos Zeman 1990-ben, még a csehszlovák szövetségi parlament képviselőjeként.

Schwarzenberg ellenfelei azonban főleg azt kifogásolják, hogy a külügyminiszter kijelentette: ha a kitelepítésekre ma került volna sor, akkor valószínű, hogy Benes elnök a hágai törvényszék előtt találta volna magát. A nacionalisták szerint Schwarzenberg azt állította: Benes háborús bűnös, és Hágában lett volna a helye. Zeman a pénteki, második elnöki televíziós vitában hangsúlyozta: számára ezentúl már elfogadhatatlan, hogy Schwarzenberg cseh elnök legyen. Klaus meg úgy fogalmazott, hogy ezt sosem felejti el neki.

1. Cseh nemzeti érdekek
2. Tartalmi szempontból kifogástalan

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház