Fényképezőgéppel a Don-kanyarban
2013. január 11. 17:31
Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A magyarokat német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki az orosz frontra: a németek az 1941-es villámháború kudarca után követeltek szövetségeseiktől csapatokat a következő évre tervezett keleti hadjárathoz. Budapesten ezt nem tudták, de nem is akarták visszautasítani, mert az Észak-Erdély visszaszerzésére törekvő Románia azonnal igent mondott Hitlernek, emellett a magyar vezetés a részvételtől újabb területek visszacsatolását remélte. Hadseregünk olyan nagy területű védelmi feladatot kapott, aminek számaránya és technikai hiányosságai miatt sem felelhetett meg. A kétszázezer résztvevőből alig pár tízezren tértek haza, a legtöbb magyar család azóta is gyászol egy-egy hozzátartozót.
Korábban
Az 1915-ben született Marics Zoltán rajztanárt térképrajzolónak hívták be 1942 májusában, egy rendfenntartó alakulattal utazott a Szovjetunióba az 1. gyalogezreddel, ám nem sokkal később a gyorshadtesthez, Arhangelszkojéba került. Maricsot szenvedélyes fényképészként ismerték társai, aki sokszor vaku híján a rakétapisztoly fényét használta. A doni visszavonulás során is rendkívül sok képet készített, a tekercseket állandóan őrizte, amikor pedig aknát kapott menekülés közben a teherautója, a járműről történő leugrása előtt zsebébe tömködte az összes filmtekercset. Bevonuláskor megfogadta az I. világháború egyik poklát, az Alpokbeli Doberdót megjáró édesapjának tanácsát: „Ide hallgass, apuka. Én a puskámat el nem fogom sütni, mert én nem fogok gyilkolni.” Ígéretét meg is tartotta, egyszer sem lőtt, csak fényképezett. Hazatérvén, mikor meglátták rozsdás puskáját, majdnem főbe lőtték érte.
Marics Zoltán fotói
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Sztálin érezhette magát nyeregben a szövetségesek jaltai konferenciáján tegnap
- Humorral fűszerezte beszédeit Jókai Mór a parlamentben tegnap
- Az ÁVH fogdájától az olimpiai aranyéremig jutott Grosics Gyula tegnap
- Csak 16 éven felüliek nézhették meg egyedül az első egész estés rajzfilmet tegnap
- Karddal rontott Kádár János testőreire egy részeg csinovnyik tegnap
- Új fényt vet egy kutatás a székelyek eredetére 2023.02.03.
- A valóság szépségét igyekezett tükrözni a cseh kocsmák írója, Bohumil Hrabal 2023.02.03.
- Szeretett háziállataikat is magukkal vitték hódító útjaikra a vikingek 2023.02.03.