A megújult Szkopje: kultúrsokk és újraírt történelem

Évtizedekig tartó téli álomból ébredve Szkopje megtáltosodott építészei szemlátomást eltökéltek voltak abban a szándékukban, hogy be kell pótolni az elvesztegetett időt. Nikola Gruevszki miniszterelnöksége alatt annyi új műalkotást terveztek felállítani Szkopjéban, amennyihez más európai városokban három évszázad volt szükség. Sokan csupán tréfának hitték mindezt, de három év sem telt el, és a vége felé közeledik a megálmodott terv valóra váltása, a Balkán eme szegletének lakói pedig a megújhodás sokkjában élnek. Többről van itt szó, mint holmi városújítási programról: szinte minden új építmény és szobor hordoz magában egy tágabb, a macedón identitást újraformáló ideológiai elgondolást. Központi helyet kapott az elképzelésben a Szkopje szívében található főtér, amely évtizedeken át feledhető, üres hely volt, most pedig alig férnek el a szobrok.

Jobbára tizenkilencedik századbeli macedón hősök szobrai díszítik a teret, de emléket állítottak a középkorban élt Nagy Sámuel cárnak - akit a bolgárok sajátjuknak tekintenek - és I. Justinianus bizánci császárnak is, aki Szkopje közelében született. A szláv írást megalkotó két szent hittérítőről, Cirillről és Metódról sem feledkeztek meg, s központi helyen áll Nagy Sándor, a hódító óriási bronzba öntött szobra, harcosok, zenélő szökőkutak és vicsorító oroszlánok körében, fényjátékkal tarkítva. Macedónia 1991-ben nyerte el függetlenségét, és azóta keserű diplomáciai névvitát folytat a szomszédos Görögországgal, amely attól tart, hogy a Jugoszlávia szétesése révén létrejött újdonsült szomszédja északi területeire ácsingózik, és megpróbálja elcsenni tőle a hellén történelmet és kultúrát.

Szó sincs róla, hogy a macedón egy kitalált nemzet, ahogyan a görögök állítják. Vangel Bozinovszki, a szkopjei városújítási program egyik építésze szerint éppen ez ellenkezője az igaz: a görög nemzetet "találták ki" a 19. században, és a görögök azok, akik ellopják a macedón történelmet. Az érvelést nyomatékosítandó, Szkopjéban Nagy Sándor apjának, II. Philipposznak is szobrot állítottak, sőt a nagy hadvezér édesanyjának is. Lassan befejezik a régészeti múzeum új, neoklasszicista stílusú épületét, és a klasszicizáló, templomszerű oszlopcsarnokkal ellátott külügyminisztérium építése is a végéhez közeledik.

Ám nem csak a neoklasszicista stílusra tették a hangsúlyt a városújítók. Bozinovszki - aki emlékházat épített a szkopjei születésű, Kolkatában elhunyt Teréz anyának - eklekticizmusról beszél. Az építész felhívja a figyelmet arra, hogy 1689-ben az osztrákok felgyújtották az akkor még ottomán várost, de a nagy tűzvész előtt Szkopje legalább annyira barokk volt, mint például Prága. A főváros a közeli múltnak is emléket kíván állítani. Közel a parlament épületéhez, amelyre most már új üvegkupola borul, emléket állítottak azoknak a macedónoknak, akik 2001-ben felvették a harcot az albán kisebbséget képviselő gerillákkal.

Az albánok teszik ki Szkopje lakosságának legalább a negyedét, és közülük sokan irtózva figyelik a változásokat. Lura Pollozhani fiatal macedóniai albán újságíró is gyűlölettel beszél ezekről, szerinte a városvezetők azt üzenik az albánoknak, hogy a macedónok érkeztek előbb erre a földre. Az albánok azonban politikai befolyással rendelkeznek Macedóniában, és épül már a város jobbára albánok lakta részének új tere is. Az albánok középkori nemzeti hősének, Szkander bégnek a szobra már ott díszeleg, és más műremekek is lesznek a közelben. Leállították ugyanakkor az 1963-ban lerombolt ortodox templom újjáépítését, miután késhegyre menő vita bontakozott ki az albánokkal, akik egy mecset újjáépítését követelték.

Vegyes érzelmekkel fogadják a kormány kultúrharcát egyes macedónok is. A liberálisokat és az ellenzékieket bosszantja mindez, azt firtatják a parlamentben, hogy mennyibe kerültek a beruházások?
"Ez katasztrófa. Ez egy Disneyland. Egy ókori civilizáció bölcsőjének hiszik Macedóniát, s nem egy normális, kicsi, modern európai országnak. Ez rangon aluli lenne számukra" - idézte a The Economist Szaso Ordanoszki macedón publicistát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre
• Woodrow Wilson neje az ország élén
• Ezer követőjét költöztette a dzsungel mélyére az amerikai szektavezér
• Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja
• Első munkaadója még nem volt elragadtatva a későbbi színészóriástól, Clark Gable-től